A Bundestag által elfogadott kiegészítő törvényekkel a berlini parlament eleget tett az alkotmánybíróság előírásának. A karlsruhei testület e törvények elfogadásához kötötte az EU szerkezeti reformjait megtestesítő lisszaboni szerződés ratifikálását. A felsőház (Bundesrat) szeptember 18-án szavaz a kiegészítő törvényekről, a jóváhagyás ott is biztosnak tűnik.

A Bundesrat szavazása után csak az elnöki aláírás van hátra, Horst Köhler államfő azonban már korábban jelezte, hogy a parlamenti jóváhagyás után aláírja a ratifikációs okmányt. A Merkel-kormány arra törekedett, hogy ezt a folyamatot még a szeptember végi választásokig, azaz a jelenlegi törvényhozási ciklusban le lehessen zárni.

Az alkotmánybíróság júniusban a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egyik képviselője, az ellenzéki Baloldal pártja és több magánszemély, illetve civil szervezet által benyújtott alkotmányos panaszok után döntött úgy, hogy a nagyobb parlamenti beleszólás biztosítása érdekében kiegészítő határozatokra van szükség. (ABaloldal pártja volt az, amelyik az egész szerződést elvetette. Képviselői kedden nemmel szavaztak a kiegészítő törvényekre is.)

A Bundestag több mint kétharmados többséggel hagyta jóvá a kiegészítő törvényeket és azokat - hosszú alkudozások után - a kisebbik konzervatív párt, a CSU is megszavazta. Előzőleg a CSU arra törekedett, hogy a szövetségi, illetve a tartományi parlamentek számára a lehető legteljesebb jogköröket biztosítsák, ami uniós ügyekben szinte teljesen megkötötte volna a mindenkori kormány kezét. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD), továbbá az ellenzéki Szabad Demokrata Párt (FDP) és az ugyancsak ellenzéki Zöldek pártja ezt elvetette, de a CSU indítványa ellen foglalt állást az Angela Merkel kancellár vezette Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) is. A kancellár ugyanakkor a szavazás előtt elhangzott parlamenti beszédében a képviselőket biztosította arról, hogy Németország továbbra is az európai uniós integráció motorja kíván maradni.

Az elfogadott kiegészítő törvények értelmében a szövetségi kormány köteles konzultálni a parlamenttel olyan ügyekben, amikor nemzeti hatáskörök Brüsszelnek történő átadásáról van szó. Egyéb döntések esetében a Bundestag átfogó tájékozódási jogkörökkel rendelkezik majd és ezzel kapcsolatban határozatokat hozhat. A kormány számára azonban ezeknek a határozatoknak a figyelembe vétele nem minden esetben kötelező.

A CSU - mint a CDU/CSU parlamenti frakciójának állásfoglalásából kitűnt - elállt attól, hogy újabb alkotmányos panaszt tegyen. Fenntartotta magának a jogot ugyanakkor ahhoz, hogy ezzel a lehetőséggel a következő törvényhozási ciklusban éljen.