A Nyírség gazdasága döntően még mindig a mezőgazdasági termelésre épül, s miután az ágazatban több tízmilliárd forintos bevétel esik ki a termények eladhatatlansága, vagy alacsony értékesítési ára miatt, így jelentős összeg hiányzik majd a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szolgáltatás bevételeiből is, emiatt valóságos láncolata lesz a csődnek - állította a politikus, önkormányzati vezető.

Példaként a 2007-es évet említette, amikor a gyümölcs ültetvényeket és a szántóföldi növényeket ért fagykár miatt - szerinte - 19-20 milliárd forint esett ki a szabolcsi mezőgazdaságból, ami "tovább gyűrűzött a többi ágazatra".

Lenti István, a megyei önkormányzat tanácsnoka élesen bírálta a szakmai szervezeteket, a minisztériumot, a mezőgazdasági hivatalt és az érdekképviseleteket, mert "augusztusban ugyan kiálltak, hogy az ipari alma 11 és az étkezési alma 35-40 forintos ára miatt nagy bajban vannak a termelők, de azóta sem tettek semmit".

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: még a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségétől, a Magosz-tól sem kaptak információt a tárcánál arról, hogy mire jár támogatás.

Emlékeztetett arra is, hogy a meggy nagy része a nyár elején a fákon maradt Szabolcsban a 40 forintos felvásárlási ár miatt. Most a szilvát a pálinka-cefrébe kénytelenek rakni az emberek, ahelyett, hogy gyümölcsként adnák el. A kalászosok, a napraforgó, a kukorica ára sem kecsegtet sok jóval - mutatott rá.

A tanácsnok szerint a tavalyi, fákon hagyott 100 ezer tonnányi almával szemben az idén legalább a mennyiség két-háromszorosát nem szüretelik le, s csak azok adják el 11 forintért az ipari feldolgozásra alkalmas gyümölcsöt, akiket szerződéssel "kényszerítettek" arra.

A tanácsnok szerint a mezőgazdaság teljes vertikuma sürgős átalakításra szorul, a termeléstől a feldolgozáson át a kereskedelemig újra kellene gondolni mindent.