Úgy hangzik, mint az Ozzy Osbourne metálzenészről terjedő denevérfej-leharapós legenda - írja a New Scientist a széncinege (Parus major) tudományos alapossággal először Magyarországon megfigyelt, eddig kevéssé ismert szokásáról. A kerti madáretetők szívesen látott téli vendége ugyanis denevérekre is vadászik. Egészen pontosan fejüket szétcsipkedve végez velük.

A megfigyelés két magyar biológus, a német Max-Planck Madártani Intézet munkatársa, Estók Péter, illetve Zsebők Sándor nevéhez fűződik. Estók először 1996-ban talált kicsípett fejű denevért, majd tíz évvel később Zsebőkkel és Björn Siemers svéd kollégájukkal 18 széncinegék által elpusztított törpedenevért (Pipistrellus pipistrellus) regisztráltak a Bükkben.

"Számos (denevér-) testet találtunk... Az egyiknek egy széncinege lecsipkedte az összes izmát, zsírját, belső szerveit, sőt kicsípte még az agyát is. Csak csontok maradtak. Ez az első alkalom, hogy denevérvadászaton érték ezeket a madarakat" - idézte a Guardian Estókot, akinek kollégáival közösen írt tanulmánya szerdán jelent meg a Biology Letters brit tudományos folyóiratban.

A cinkék a téli álmukból ébredező denevérekre vadásznak, amelyek még alig tudnak mozogni, így könnyű - ráadásul mivel tömegük körülbelül negyede a madarakénak - kiadós zsákmányt jelentenek. A madarak meghallják, ahogy az ébredező denevérek egymást szólongatják magas frekvenciájú hangon, berepülnek a barlangokba, és rátámadnak az elmősökre - írja a Guardian. Gyakran ott helyben fogyasztják el áldozatukat, de előfordul, hogy a környező fákra repülnek velük. Nem ölik meg azonnal a denevéreket, de azok általában elpusztulnak, amikor a cinkék kicsipkedik agyvelejüket. A kutatók kísérlettel igazolták, hogy a madarak csak akkor esznek denevért, ha nem találnak más élelmet.

A madarak viselkedése újszerű és szokatlan - kommentálta a New Scientistnek Gareth Jones, a Bristoli egyetem denevérkutatója. "Nem ismerek más tanulmányt, amely téli álmot alvó denevéreket evő kismadarakról szólna. Ez egy nagy előrelépés a cinegék részéről, mivel alapvetően hernyókon élnek." A kutató szerint feltehetően tanult viselkedésmintáról lehet szó, mivel hasonló viselkedésmintáról Magyarországon kívül Lengyel- és Svédországban is szólnak népi megfigyelések.