A német alsóház kedden zöld utat adott azoknak a törvényeknek, amelyek lehetővé teszik a Lisszaboni Szerződés végső ratifikációját: rendkívüli ülésén a Bundestag 446 tagja a jogszabályok elfogadása mellett, 46 tagja pedig a csomag elutasítása ellen tette le voksát.

Minderre azért volt szükség, mivel a német alkotmánybíróság még júniusban úgy döntött: bár a Lisszaboni Szerződés összhangban van a német alkotmánnyal, ám a ratifikációt kiegészítő törvényjavaslatok a parlament számára nem biztosítanak megfelelő beleszólási hatáskört az uniós döntéshozatalba.

A most elfogadott jogszabályok - összesen négy van belőlük - közül az egyik kimondja, hogy a Lisszaboni Szerződés jövőbeli módosítása esetén a folyamatba be kell vonni a nemzeti parlamentet. Egy másik azokat a változtatásokat foglalja össze, amelyeket majd a Lisszaboni Szerződés ratifikálása esetén a német alkotmányon kell végrehajtani.

A harmadik törvény leszögezi, hogy a kormánynak írásban kell tájékoztatnia a parlamentet az uniós elképzeléseiről, terveiről. Bár a kormány nem köteles a parlament álláspontját követni, ám meg kell majd indokolnia, ha mégis így dönt. A jogszabály kimondja azt is, hogy a parlamentnek jóváhagyását kell adnia ahhoz, hogy egy tagjelölt-országgal megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások, valamint ahhoz is, hogy tárgyalások kezdődhessenek az EU-szerződés módosításáról.

A negyedik törvény - derül ki az EUobserver összeállításából - arról szól, hogy a német régióknak és a kormánynak miként kell majd együttműködniük az uniós ügyekben.

A német felsőház, a Bundesrat várhatóan szeptember 18-án szavaz a törvényekről, mielőtt - utolsó lépésként - Horst Köhler államfő aláírná a ratifikációs okmányokat. A tervek szerint az egész folyamat még a szeptember 27-én esedékes parlamenti választások előtt befejeződne.

Mindezek után várhatóan még nagyobb figyelem hárul majd Írországra, amely október 2-án szavaz - immáron másodszor - a Lisszaboni Szerződés ratifikációjáról.