Bár még nem minden frakció tagjai alakították ki végső álláspontjukat szavazatukról, nem kétséges, hogy a szerdai strasbourgi voksoláson Barroso megszerzi az újraválasztásához szükséges egyszerű többséget.

Nyitott kérdés azonban, hogy mekkora lesz a tényleges támogatás: amennyiben a többség nem bizonyul kellően meggyőzőnek, nem kizárt, hogy az uniós reformszerződés végleges jóváhagyása után újabb szavazásra kerül majd sor. Maga Barroso és néhány nagy EU-tagország kormánya is utalt arra, hogy az új bizottság munkájához az adna igazi lendületet, ha a parlament széles körű bizalomról tenne tanúbizonyságot.

A portugál politikus a hét első felét azzal töltötte, hogy az unió választott képviselőtestületének frakcióival konzultált. Megbeszélései nyomán világossá vált, hogy a kereszténydemokraták és konzervatívok bizalmát maradéktalanul élvezi, a zöldek és a szociáldemokraták jelentős többsége viszont nem támogatja, míg a liberális frakcióban nagyjából egyenlő az arány. Sok képviselő azonban csak a szavazást megelőző, jövő heti plenáris beszéde után dönt arról, melyik gombot nyomja majd meg.

A bizottsági elnök megválasztása több hónapos bizonytalanságnak vet majd véget, és azt is jelenti, hogy az unió elkezdheti tervezni azt a sűrű jogalkotási munkát, amely az új "EU-kormány" munkába állásával, valamint a lisszaboni szerződés néven is ismert reformcsomag ratifikációjával vár a szervezetre.

A ratifikációhoz még hiányzik ugyan az ír lakosság jóváhagyása, valamint a cseh és a lengyel államfő aláírása, de Brüsszelben ezek megszületésének tekintetében jelenleg az óvatos optimizmus uralkodik.

Jerzy Buzek európai parlamenti elnök megfogalmazása szerint a csütörtöki döntés világos üzenet az unió lakossága felé is, mert mutatja, hogy a központi intézmények a gazdasági válság teremtette nehéz időszakban nem engedik meg, hogy politikai űr maradjon a szervezet működésében.