Először is azt szeretném megírni, hogy mi a különbség Kovács László és egy nyugati ország külügyminisztere között, a magyar kettős állampolgárságra vonatkoztatva. Egy itteni külügyminiszter úgy állna a dolgok elé, hogy azt vitatná az ellenzékkel karöltve: hogyan, milyen módon lehetne megadni a kettős állampolgárságot.
Otthon Kovács László meg Bárándy elvtárs is azon érvelnek, hogy miért nem volna jó megadni, miért nem jó ez az otthoniaknak, Magyarországnak. Egy szóval, a kettős állampolgárság elleni félelemkeltés. Nem ismerős ez? Lásd Státusztörvény: "23 millió román özönli majd el az országot és elveszik a magyarok munkahelyét".
Szeretném közölni magyar testvéreimmel, hogy csak Svájcban több mint húszezer magyar él. De hol van ez az USÁ-hoz és a többi nagy országokhoz képest? Ezen magyarok zöme kettős állampolgár. Nekünk miért nem volt probléma megadni a Magyar-útlevelet már a 90-es évek elején?
Az igazság kedvéért hozzá kell tennem, hogy ha otthon akarnánk letelepedni, akkor először otthoni lakhelyet és megélhetést, jövedelmet kell igazolnunk, csak utána költözhetünk haza. De hát ezt a többiekkel szemben is bevezethetik, nemde?

Honfitársi üdvözlettel,
K. E.
Svájc