- Lelepleződések, bukások, törvénytelenségek és harsogó értékaránytalanságok. Ez a sukorói beruházás története. Mégis megy tovább minden. Hogy lehet ez?
- Olyan kényes háttérmegállapodások, sőt bizonyos informális és hallgatólagos kormányközi egyezségek maradhatnak rejtve, hogy a Bajnai-kabinet, ha akarná, akkor sem tudná feladni a beruházást. Biztos vagyok benne, hogy fontos dolgok múlhatnak Sukorón a magyar kormány és nyilván a szocialista párt számára is, elég, ha a közelgő választásokra utalok. Harcolnak tehát, az utolsó töltényig.
- Pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tevékenységéről kiadott ÁSZ-jelentés megsemmisítő erejű információt közölt a beruházásról...
- A dokumentumból kiderül, hogy a sukorói állami földterület értéke több mint egymilliárd forint, a cserébe adott albertirsai és pilisi területek viszont nem érnek többek 253 milliónál. Ez az ügy szerintem a Bajnai-kormány Waterlooja, s ezt jól tudja maga a pénzügyminiszter is. De az említett okok miatt képtelenek kihátrálni belőle.
- Van, amiből kihátrálnak?
- Hogyne. Lefékezték például a vízközművagyon privatizációs folyamatát a médiában megjelenteknek köszönhetően, mert így az emberek tudomást szereztek arról, hogy mire készülnek a vízközművagyonnal kapcsolatban. Vannak persze olyan, korábban hozott intézkedései a szocialista kormányoknak és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogelőd szerveinek, amelyekkel már nem tud mit kezdeni a Bajnai-kabinet. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet több száz olyan jelzálogszerződést kötött 2003 és 2007 között az állami földek értékesítése során, amelyek szerint a hitelfelvevők helyett az állam készfizető-kezességet vállalt arra az esetre, ha a hitelt felvevő mezőgazdasági vállalkozók nem tudnák törleszteni a földvásárláshoz felvett kölcsönt. Ezt a konstrukciót természetesen saját klientúrájuknak találták ki. Ha bedőlnek ezek a hitelek, több milliárd forintot kénytelen majd kifizetni az állam az érintett bankoknak.
- Lesz bedőlés?
- Ugyan miért fizetnének az adósok, amikor ott van a kezességvállalás, vagyis fizet helyettük az állam?! A bankok most kezdték a tartozások behajtását, a Raiffeisen már be is nyújtotta az első ötszázmilliós csomagot az államnak. A magyar adófizetők több milliárd forintot buknak majd ezen az ügyleten olyan időben, amikor minden forintra égető szükség lenne az egészségügyben vagy az oktatásban. Ráadásul úgy időzítették az egészet, hogy az ügylet következményei a következő kormány vállát nyomják majd.
- Ördögi.
- Fondorlatosan kieszelték. Nagy kérdés az is, hogy joga volt-e a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet akkori és későbbi elnökének ilyen állami kötelezettségvállalásra. A folyamatot egyébként maga Benedek Fülöp indította el 2003-ban, aki abban az időben az NFA elnöke volt, most pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. földügyekért felelős általános vezérigazgató-helyettese...
- De hiszen a bíróság már tárgyalja egy visszaélésekkel kapcsolatos büntetőperét! Hogy maradhatott a helyén?
- Rá is érvényes az ártatlanság vélelme. Benedek Fülöp nagyon sokat tud, illetve tudhat korábbi zavaros földértékesítésekről, ezért nem lehet elmozdítani. Egyébként a botrányos sukorói csereszerződésnek is ő volt az előterjesztője a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsban.
- A jogszabály szerint a szocialista kormány azért hozta létre a Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy áttekinthető legyen az állam kezében lévő tulajdon, rend uralkodjon végre ezen a területen. Legalábbis ezt állították. Önnek kezdettől fogva súlyos fenntartásai voltak az ötlettel kapcsolatosan. Igaza lett?
- Tessék elolvasni az ÁSZ nemrég nyilvánosságra került jelentését! Ebben világosan leírták, hogy az MNV Zrt. nem úgy gazdálkodik a rábízott vagyonnal, ahogy tőle elvárható lenne, rendszeresen túllépi a hatáskörét, döntései pedig megalapozatlanok és átgondolatlanok. Ráadásul az Állami Számvevőszék jelentése szerint bizonyos határozatokat az MNV Zrt. kormányzati nyomásra hozott meg.
- Hogyan juthatott ilyen mélyre az MNV Zrt?
- Például úgy, hogy a Nemzeti Földalapkezelő, amely az MNV Zrt. egyik jogelőd szervezete volt, nem rendelkezett pontos nyilvántartással az állami földekkel kapcsolatosan. 2008. január 1-jén elmaradt a szabályos átadás-átvétel az állami földek tekintetében, nem rögzítették a megszűnés idején az akkori vagyoni viszonyokat. Magától értetődik, hogy ezzel csak tovább mélyült a korábbi káosz, sőt, már az sem lehetett meglepő, hogy a kormány tagjai direkt módon beleavatkoztak a pályázatok sorsába, az MNV Zrt. döntéseibe.
- Csak látszatintézkedés volt Tátrai Miklós leváltása az MNV Zrt. éléről, vagy valamilyen belső harc, a koncokon való marakodás következménye?
- Ahogy jöttek a botrányok, kellemetlenné vált Oszkó Péter, a jelenlegi pénzügyminiszter számára Tátrai Miklós személye. Valószínűleg olyan embert akartak helyette, aki ügyesebben leplezi az MNV Zrt. kétes döntéseit, s ha lehet, jobban "körüljogászkodja" őket. Tátrai különben Veres János államtitkára volt a Pénzügyminisztériumban, de Veres és Gyurcsány bizalmi emberének számított az MNV Zrt. élén is. Innen a személyes jó kapcsolat. Tátrai mellesleg havi 4,6 millió forintos fizetésért, szolgálati autóért és több más juttatásért várta Veres és Gyurcsány utasításait az MNV Zrt. vezérigazgatói székében.
- Ami az állami vagyont illeti, hol mennek ma a legnagyobb szocialista bulik?
- Továbbra is a termőföld a legkapósabb. Jellemző, hogy a mai napig sem tudni, mekkora az állam kezelésében levő földvagyon, továbbra sincs róla pontos nyilvántartás. Korábban ugyan belekezdtek, de amint beolvasztották az MNV Zrt.-be a Földalapkezelőt, minden abbamaradt. Így most azt sem lehet tudni, mekkora a bérbe adott állami területek nagysága, azt viszont tudjuk, hogy óriási fizetési elmaradásban vannak a haszonbérlők. Azaz megint csak a szocialista holdudvar jár jól, mert az ebbe tartozók bérlik az állami földek nagy részét. A bérletek többsége csak öt-hat év múlva jár le, az MNV Zrt. még is úgy döntött, hogy újabb húsz évre bebetonozza a bérlőket. Ez a pályázati kiírás ötvenezer hektár jó minőségű termőterületet érintett volna. A Magosz azonban nyilvánosságra hozta az ügyet, a botrány hatására visszalépett az MNV Zrt. Ha nem mondjuk ki, hogy ezért később felelősségre vonás következik, simán megcsinálják.
- Ezek szerint most már komolyan veszik az efféle fenyegetéseket?
- Igen. Megváltozott a politikai légkör, az ügyészség a valós feladataival foglalkozik. Négy-öt éve még simán lesöpörtette volna az asztalról a most folyó eljárások jelentős részét. Ma már viszont ezt nem teheti meg, ezért is támadja szinte folyamatosan az ügyészséget a szocialista elit. Négy büntetőfeljelentést tettem tavaly földeladási és privatizációs ügyekben, mind a négyben zajlanak az eljárások.
- Mi van a híres balkányi esettel, ahol a szocialista polgármester asszony idős édesanyját használta strómanként a pályázaton kiírt állami földek megszerzésére?
- Felfüggesztették a szerződéskötést, bíróság dönt majd az érvényességéről. A polgármester asszony egyébként kénytelen volt távozni a posztjáról, időközi választásokat írtak ki, és új vezetője lett a balkányi önkormányzatnak. Újfehértón viszont nem mentünk sokra. Hiába ismerte el Gőgös Zoltán, az FVM szocialista államtitkára, hogy az ő utasítására semmisítették meg az újfehértói földeladási pályázat szabályos végeredményét, mert nem a helyi szocialista lobbi tagjai futottak be. Gőgöst védi a mentelmi joga. Ma még.
- Vajon képes lesz-e majd olyan számonkérésbe kezdeni a polgári kormányzat, hogy még a legkisebbnek vélt ügyekben is győzedelmeskedjen az igazság?
- Csak ilyet szabad csinálni. Megvannak hozzá a megfelelő büntető- és polgári jogi törvények, alkalmazni kell őket.
- A büntetőperek vagy a polgári perek lesznek többségben?
- Igazi következménye csak a büntetőpereknek lesz. Persze a polgári eljárások is fontos szerepet játszanak majd, de ahhoz, hogy visszaállítsuk a szocialisták által teljesen szétrugdalt és földbe taposott közmorált, következetes büntetőjogi felelősségre vonásokra van szükség. Beszéltünk Sukoróról, látható például, hogy ott egyetlen tollvonással több mint egymilliárd forintos kárt okozott a szocialista kormány a magyar adófizetőknek.
- Talán az a legnagyobb kérdés, hogy vissza lehet-e majd csinálni a bűnös módon született szerződéseket?
- Természetesen. Az említett szerződések java része közérdeket sért, ezen a címen máris meg lehet támadni őket. Sok okos jogászember van ebben az országban, a Magosz pedig megmutatta nekik azt az utat, amelyen végig kell menni. Azóta sikerül ezeket az ügyeket a nyilvánosság elé tárni, mióta 2005-ben bekerültem a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ellenőrző bizottságába, és rálátásom van az ügyek menetére. Addig tűzzel-vassal akadályozták, hogy helyet kapjon a Magosz képviselője az NFA ellenőrző bizottságában.
- Miért kellett csaknem húsz évet várni arra, hogy ilyen tudatossággal figyelje a polgári oldal a privatizációs ügyeket?
- Biztos vagyok benne, hogy már a kezdet kezdetén is figyelte ezt a jobboldal, de hiányzott belőle az elszántság és a fanatizmus, hogy keményen közbelépjen. Sokszor én is meglepődöm a saját fanatizmusomon, de hát ezt csak így lehet csinálni. Sokszor azzal vádolják például a Magoszt és általában a polgári oldalt is, hogy a szerződések megsemmisítésével, és a kialakult üzletek visszacsinálásával fenyegetőzik, ennek következtében pedig elkerülik hazánkat a külföldi befektetők. Hát aki "sukorói" szerződésekkel akar nálunk befektetni, az ne is jöjjön! És ezt mi határozottan üzenjük is az érdeklődőknek.