Az eredményeket összefoglaló értékelés az EU-val szabadkereskedelmi egyezményben lévő országok (Izland, Norvégia) adatait is tartalmazza. Összesen 350 különféle termék több mint 74 ezer mintáját értékelték a tagállamokban 2007-ben. A vizsgált minták száma 13 százalékkal magasabb, mint 2006-ban. A növekedés részben annak köszönhető, hogy 2007-ben már Bulgária és Románia adatait is figyelembe vették.

A vizsgált hatóanyagok száma szintén 13 százalékkal növekedett a megelőző évhez viszonyítva. Összesen 354 hatóanyagot mutattak ki a zöldség- és gyümölcsmintákból, míg a gabonatermékekben 72 hatóanyagot találtak.

A korábbi évekhez hasonlóan a hatósági minták 4 százalékának szennyezettsége haladta meg a határértékeket a határértékek uniós egységesítésének (jellemzően emelésének) eredményeként a következő években. A határértéket meghaladó minták a szúrópróbaszerű mintavételnél tapasztalható arányát növeli a célzott vizsgálatok köre, mely esetekben a korábbi eredmények alapján gyanús tételeket ellenőrzik. Az EU-ban termelt áruk esetén ritkábban (2,3 százalékban) fordult elő határérték-túllépés, mint a harmadik országokból importált élelmiszerekben (6,8 százalék).

Az EU-ban a bébiételekre igen szigorú határértékeket állapítottak meg, hiszen azokban legfeljebb 0,01mg/kg szennyeződés maradhat az egyes hatóanyagokból. A határértéknek a vizsgált minták 0,6 százaléka nem felelt meg. Egyes országok külön értékelik az ökológiai termesztésből származó árukat is, ezekre nézve nincs külön határérték, de a termesztési körülmények miatt növényvédőszer-szennyezettségük alacsonyabb. A határértéket meghaladóan szennyezett minták aránya 1,2 százalék volt. A többféle hatóanyaggal is szennyezett minták aránya az előző évtizedben szinte folyamatosan emelkedett, 2007-ben 26,2 százalék volt, mely már a megelőző événél kedvezőbb adat.

Az EU-ban minden évben végeznek azonos termékeken, azonos hatóanyagokat keresve összehasonlító vizsgálatokat az egyes tagországok hatóságai. A vizsgálatok alapján az értékelt kilenc kultúrából a leggyakrabban a zab- (3,8%), az őszibarack- (3,4%), az eper- és a salátaminták (2,9-2,9%) voltak határérték felett szennyezettek. A legritkábban a fejeskáposzta (a szermentes termékek aránya 81%), a zab (80%), a rizs (77%) és a póréhagyma (73%) tartalmazott növényvédőszer-maradékokat kimutatható mennyiségben. Csak az eper- (34%) és az almamintáknál (39%) volt 50 százaléknál kevesebb a szermaradékmentes minták aránya.

A vizsgálati eredmények értékelése során kockázatbecslési módszerekkel értékelték a lehetséges egészségügyi hatásokat. A hosszú távú hatások értékelésekor csak a diazinon hatóanyagnál nem sikerült kizárni az egészségkárosodás kialakulásának lehetőségét. 2008-tól azonban már nem lehet az EU-ban engedélyezni a diazinon hatóanyagú készítményeket, és az anyagra vonatkozó határértékeket is csökkentették.

A rövid távú (akut) egészségügyi hatások kiértékelésekor a legkedvezőtlenebb lehetőséggel, azaz szélsőségesen nagy fogyasztással és igen szennyezett termékkel számolnak. Ennél a kockázatbecslési módszernél 52 termék-hatóanyag kombinációnál lehet veszélyben a fogyasztók egészsége. Ebből a szempontból a kultúrák között a saláta fogyasztása jelenti a legnagyobb kockázatot. Az említett mérgezések kialakulásának esélye igen alacsony, hiszen extrém mértékben kell fogyasztani az igen szennyezett árukból. A problámás kombinációk nagyobb részénél, 29 esetben, már történtek lépések a kockázat csökkentése érdekében, a hatóanyag felhasználásának szigorításával illetve a határértékek csökkentésével.