Janics Kálmánt élete 91. évében, szülőfalujában, a mátyusföldi Vágkirályfán, otthonában, szerdán délelőtt érte a halál - közölte az MTI pozsonyi irodájával az elhunyt családja.
Janics Kálmán egész élete során, nyugdíjazását követően is orvos volt és ezzel párhuzamosan, gyűjtötte és rendszerezte a szlovákiai magyarok történelmének dokumentumait, írta e kisebbség történetét, szinte titokban. Első publikációi csak negyedszázaddal ezelőtt, az 1968-as Prágai Tavasz időszakában jelenhettek meg, majd Janicsot ismét elhallgattatták.
Az 1979-ben, Bernben a Hontalanság évei címen, külföldön megjelent munkájához Illyés Gyula írt előszót. A könyv példányai nem csak Magyarországra és Szlovákiába, hanem a világban szétszórt magyarok sokaságához jutottak el, s váltottak ki nem mindennapi megdöbbenést és visszhangot, egyszersmind életre hívták a kommunista csehszlovák rezsim titkosrendőrségének (StB) hajszáját is. A titokban kézről-kézre vándorló példányokat az StB igyekezet begyűjteni, a példányok útját megpróbálta felderíteni, és sok embert azért hurcolt meg, mert titokban elolvasták Janics Kálmán könyvét.
Janics Kálmán az 1989-es csehszlovákiai rendszerváltás után, rehabilitálását követően kezdett el újra publikálni. Ezzel egyidejűleg közéleti szerepet is vállalt: a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alapítóinak egyikeként évekig a mozgalom parlamenti képviselője is volt.
Janics Kálmán 1989-ben Bethlen Gábor díjban részesült, 1998-ban pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.
Az elhunyt temetése augusztus 22-én, péntek délután 16.00 órakor lesz a vágkirályfai temetőben.

MTI - fidesz.hu