A szocialista párt talán ezzel honorálja most, hogy Katona időben befogta a száját. Mert emlékszünk, 1995 márciusában lemondott a titokminiszteri posztról, és sokak megdöbbenésére úgy nyilatkozott: már leverték a hidat a politika és a szervezett bűnözés közé. Aztán megnémult. Soha többé nem beszélt erről. Az idő múlott, a sejtelmes mondat pedig szép lassan feledésbe merült.

Az elhíresült Nyírfa-akció során a titkosszolgálat fölfedte, hogy baloldali parlamenti képviselők kapcsolatba hozhatók a Keletről érkezett maffiacsoportok sötét üzelmeivel. A szo­cialisták azonnal léptek: "illetéktelen adatgyűjtés" miatt szinte lefejezték az Információs Hivatalt, az aktákat pedig évtizedekre titkosították. A botrány eltussolva... Földi László, a meghurcolt műveleti igazgató négy évvel később kijelentette: "Ha 1995-ben Katona Béla azt mondta, hogy megkezdődött a hídverés a politika és a szervezett bűnözés között, én 1999-ben azt mondhatom, hogy ez a hídverés megtörtént, az alvilág jelentős pozíciókat szerzett a politikában."

Az évek során kibukott panamák igazolták a szavait: olajgate-botrány, Tocsik-Szokai-botrány, zsurki vodkagyár-botrány, Politikatörténeti Alapítvány-botrány, Xénia-botrány, Energol-botrány, Kossuth Könyvkiadó-botrány, Hotel Panoráma-botrány, Környezetvédelmi Alap-botrány, Budapest Bank-botrány, exporttámogatás-botrány, Ok-Tat-botrány, CM-Klinika-botrány és a többi, egészen a Fortus-botrányig, ahol - figyelem, új szereplő a színen! - immár Gyurcsány Ferenc is látókörbe kerül. Némely mocskos ügyben kínos lassúsággal nyomozás indul, egyik-másik szemétkupac bíróság elé kerül - de az elsíbolt százmilliók és milliárdok többségének örökre nyoma vész.

Aztán 2002-től a szocialista-szabaddemokrata hatalom számára eljön az igaz Kánaán. Semmi kispályázás, már minden nagyban megy! A lista kötetnyi, de a Kulcsár, Zuschlag, Hunvald és mások nevével fémjelzett csalások, lenyúlások, tolvajlások nem érik el a balosok ingerküszöbét. Szaporodik a börtönszocialisták száma, mégis, a parlamenti patkó bal oldala hallgat - a némasági fogadalmas Katona Bélától Szili Katalinig, az egyébként sokbeszédű Lendvai Ildikótól az alvilág Prisztásával belügyminiszterként együtt fényképezkedő Kuncze Gáborig.

A hajdani MSZMP utolsó budapesti gazdaságpolitikai titkára, a tétova elszólásától eltekintve mindig megbízható Katona elvtárs mostantól sokkal nagyobb pénzért hallgat, a leköszönt Szili Katalin pedig - miután államfő-várományosként és pécsi polgármester-jelöltként is akkorát esett, mint egy ólajtó - ezután minden energiáját a baloldal újjáépítésének szentelheti. Agonizáló pártja életmentő, csodatévő készséget követel... De még sokat kell neki is hallgatnia - mint például azt a tegnapi kormányfői hazugságot, hogy "a 2010-es lehet az utolsó válságkezelő költségvetés Magyarországon". Mert az igazi válságkezelés, a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok katasztrofális ha­gyatékának az eltüntetése, a jövendő polgári kormányra vár. Kemény parlamenti évek következnek - feltehetően liberálisok nélkül, tönkrevert szocialistákkal, akikről az elkötelezett baloldali publicista, Bächer Iván is kimondta már az ítéletet: "...mi közöm lehet nekem ezekhez, ezekhez a hitvány, gyáva senkikhez? ...ők idézték a kórt elő.
Gyávasággal, kulturálatlansággal, hitványsággal és mindenekelőtt: az eszelős korrupcióval. Ahol felbukkannak, ott lopás esik. Metró: lopás. MÁV: lopás. Posta: lopás. Autó­pálya: lopás. BKV: lopás. Villamos Művek: lopás. Margit híd: lopás. És ez itt, a VII. kerület: lopás. Nem tudnak lopás nélkül lenni már. Javíthatatlanok. (...) Nézem a Zeneakadémiát. El fogják lopni ezt is, ha maradnak. Csinálnak belőle szállodát. Mert ellopnak mindent, ami érték, ami kultúra, ami magyar."

Ezt fogja büntetni pár hónap múlva a választó. Mit büntetni, a legkeményebben megtorolni!