Eredményeik segítségével elsőként bizonyíthatóak a korábbi számítógépes modellszámítások a klímát illetően, amelyek szerint a levegő szén-dioxid szintjének csökkenése a jégtakaró kialakulásához vezet, növekedése pedig a jégsapkák olvadásához.

A kutatócsoport, amelynek tagjai a Cardiffi, a Bristoli és Texasi Egyetem tudósai, olyan apró kövületek után kutattak, amelyekből következtethetnek a 34 millió évvel ezelőtti légkör szén-dioxidtartalmára. Ugyanis ekkor, az úgynevezett eocén-oligocén kori éghajlatváltozáskor titokzatos módon hirtelen lecsökkent a szén-dioxid mennyisége, és megkezdődött az antarktiszi jégtábla kialakulása.

Paul Pearson, a Cardiff Egyetem kutatója elmondta, mivel nincsenek az akkori levegőből származó mintáik, ezért találniuk kellett valamit, ami valamilyen módon utal a légkör egykori összetételére. Társaival üledékes kőzeteket találtak: ezek olyan remek állapotban megőrződött kövületek, amelyek felfedik, mekkora volt a szén-dioxid szint a keletkezésük idején.

Közvetlenül az Antarktisz környékén nehéz bizonyítékokat találni, ugyanis ott mindent lefed a jégsapka. A Déli-sarkvidék körül az üledékes kőzetek eróziója eltűntette azokat a korábban ott lévő leleteket, amelyek bizonyítékul szolgálhattak volna.