A genfi székhelyű szervezet szakértői 320 emlős helyzetét vizsgálták meg. Ebből 49-et fenyeget a kihalás veszélye ezen a vidéken. Közülük 20 olyan van, amely a világon sehol máshol nem fordul elő.

A vizsgált emlősök 3 százaléka kritikus veszélyben van, ilyen a mediterrán barátfóka és az ibériai hiúz. Öt százalékot minősítettek a szakértők veszélyeztetettnek, 8 százalék pedig közel áll a veszélyeztetett kategóriához.

A veszélyeztetett fajok elsősorban Törökország hegyeiben, Afrika észak-nyugati területein és a Földközi-tenger keleti partvidékén (Szíriában, Jordániában, Izraelben, Libanonban és a palesztin területeken) élnek.

Főleg a nagy testű növényevők, mint a szarvasok és a nagy ragadozók vannak veszélyben. Ebben a csoportban 8 faj - például a víziló és a mezopotámiai dámszarvas - már kipusztult.

A vizsgált mediterrán emlősfajok 27 százalékának állandóan csökken a népessége, 31 százaléké stabil. Csupán az emlősfajok 3 százalékának nő a populációja. A fennmaradó 39 százalékról nincs pontos információ.