- A kormánypárt szerint a Fidesz és a KDNP azért ellenzi a polgári törvénykönyv (Ptk.) elfogadását, mert nem szeretné, ha az MSZP nevéhez köthetnék az új kódex megalkotását. Ön egyetért ezzel?

- A jogalkotási folyamatot még Horn Gyula kabinetje indította el, közvetlenül az 1998-as választások előtt. A munka az Orbán- és a Medgyessy-kabinet idején is folytatódott. A kormányok egyetértettek abban is, hogy az új törvénykönyvet a Vékás Lajos professzor által irányított szakmai grémiumnak kell előkészítenie. Csaknem tízévi kodifikációs munka után a törvényt egyik párt sem tekintheti sajátjának, így az MSZP sem.

- A Gyurcsány-kabinet a javaslat benyújtása előtt menesztette a kodifikációs szakmai bizottságot. Ön szerint mi volt ennek az oka?

- A neves jogtudósokból és gyakorlati szakemberekből álló előkészítő grémiumtól az igazságügyi tárca azzal az indokkal vonta meg a megbízást, hogy majd a minisztérium apparátusa önti végső formába a tervezetet. Visszatekintve azt láthatjuk, hogy már akkor a kodifikáció gyorsítása mellett döntöttek. Nyilván az volt a szándékuk, hogy még ebben a ciklusban pontot tehessenek a folyamat végére. Ugyanakkor a törvény-előkészítő bizottság tervezetét számos ponton átírták. Mindezek következtében súlyosan sérültek a szakmai-tudományos szempontok.

- Ön számos alkalommal felszólalt a törvényjavaslat parlamenti vitájában. Úgy véli, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjai hozzájárulhattak a megfelelő rendelkezések kimunkálásához?

- Nagyon sok érdemi észrevételt tettünk, amikor az Országgyűlés tavaly szeptembertől idén március végéig az általános és a részletes vitákban összesen öt alkalommal megtárgyalta a törvényjavaslatot. Ellenvetéseink kétirányúak voltak. Egyrészt hangsúlyoztuk, hogy a törvényjavaslat megoldásait a polgári jogtudomány művelőinek és a szakma képviselőinek túlnyomó része számos ponton elutasítja. Azaz: a javaslatnak nincs megfelelő szakmai támogatottsága. Másfelől közöltük, hogy a tervezet néhány elemének értékválasztása elfogadhatatlan a számunkra. Ilyenek a házasság jogi szabályozásának egyes kérdései és az azonos neműek életközösségének a házasság szintjére emelése is.

- Az általános és a részletes vitát miért nem követte már márciusban a zárószavazás?

- Csak találgatni tudunk. A tavaszi ülésszak úgy ért véget, hogy csupán a módosító javaslatokról tartották meg a voksolást, az új Ptk. egészéről nem szavazott az Országgyűlés. Most, az őszi ülésszak kezdete előtt azt tapasztaltuk, hogy a kormány nyáron átdolgozta a civil kódex szövegét. Elektronikus postánkba 234 érdemi, többnyire koncepcionális módosítás érkezett. A házszabály ugyanakkor a törvényalkotásnak ebben a szakaszában csupán a koherenciazavart kiküszöbölő módosító javaslatok benyújtását teszi lehetővé. A kormányzati előterjesztés még 107 nyelvhelyességi javítást is tartalmaz, csak utóbbiak tekinthetők szabályszerűnek.

- A záróvitát végül a múlt hétfőn megrendezték. A program szerint a mai ülésnapon további vita és zárószavazás is lesz. Mi az álláspontja erről a huzavonáról?

- A folyamat nem jogállami. Az úgynevezett koherenciazavar kiküszöbölése ugyanis a házszabály szerint azt jelenti, hogy meg kell szüntetni azokat az ellentmondásokat, amelyek a javaslat egyes rendelkezései között keletkeztek. Gondoskodni kell arról is, hogy az új törvény összhangban legyen az alkotmánnyal és más jogszabályokkal. A kormányzat visszaélésszerűen járt el, amikor a házszabályra hivatkozva érdemben átírta a törvényt. A kabinetnek ezért vissza kellene vonnia a javaslatot.

- Ezután mi lenne a teendő?

- Az új törvényjavaslatnak tekinthető változatot visszavonás után újból be kellene nyújtani, és lehetőséget kellene adni arra, hogy a szakértők, a képviselők kellő mélységben tanulmányozhassák. Ezután ismét meg kellene rendezni az általános és a részletes vitát, valamint a záróvitát és a zárószavazást.

- Erre ebben a parlamenti ciklusban már nem lenne idő.

- Új magánjogi kódexre szükség van, hiszen a mostanit az elmúlt időkben több mint száz alkalommal módosították. A jogalkotáshoz azonban meg kell teremteni a szakmai és a politikai egyetértést. Ez munka- és időigényes feladat.

- Miért olyan sürgős a kormány számára a törvénykönyv gyors elfogadása?

- Feltételezésem szerint a kormányzó erőt politikai presztízsszempontok vezetik. Részlegesen ugyan, de az új kódexet a mostani Ptk. hatálybalépésének ötvenedik évfordulóján, 2010. május 1-jén szeretnék életbe léptetni. Ez elfogadhatatlanul rövid idő ahhoz, hogy az állampolgárok és a jogalkalmazók megismerjék a rendelkezéseket.