Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a szavazást követő sajtótájékoztatón közölte: a nehéz ingatlanpiaci helyzet miatt a tervezett ingatlaneladások eddig meghiúsultak, ezért kell módosítani a költségvetést.

Az önkormányzat mozgásterének növelésére 3 milliárdos hitelfelvételt terveznek, a hitelhez márciusban juthatnának hozzá, s biztonsági tartaléka lenne a városnak - mondta.

A polgármester az első féléves gazdálkodásuk fő számait - a bevételi előirányzat 51 százalékban teljesült , a tervezett kiadások 46 százalékát költötték el - kedvezőnek nevezte, de felhívta a figyelmet arra, hogy a második féléves gazdálkodásukban szűkül a mozgásterük.

A város adósságállománya 1,5 milliárddal csökkent, így ha hozzá kell nyúlni a 3 milliárdos készenléti hitelhez jövő márciusban, akkor is csak 1,5 milliárddal növekszik a város adóssága - ismertette.

Hozzátette: a második félévben sem mondanak le az említett ingatlanok - többi között a Bartók Terem, a Víg mozi, a repülőtér, a tócóvölgyi terület - eladásáról, de azokat nem fogják a jelenlegi helyzetben áron alul értékesíteni. A jövő évi állami büdzsétervezetet a Kósa Lajos "katasztrófa-költségvetésének" nevezte, ami szerinte nagyban befolyásolja majd a debreceni önkormányzat lehetőségeit is, hiszen csak az oktatásra több, mint egymilliárddal kevesebbet költhetnek.

Zsiros Zsolt, az MSZP, valamint Kovács László az SZDSZ frakcióvezetője a költségvetés-módosítási javaslat vitájában egyaránt önkormányzati pazarlásról és felelőtlen költekezésről beszélt, szerintük ezt majd a debreceni családok érzik meg.

Papp László, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: a 4 milliárdos takarékossági csomagjukat a családok nem fogják megérezni. Fontosnak nevezte, hogy a városba hozzák a magas hozzáadott értékkel dolgozó iparágakat, amelyek az iparűzési adóval jelentősen növelhetik az önkormányzat bevételeit.