A ratifikációs aláírást halogató cseh államfő mellett ugyanis a jövő évi parlamenti választásokon esélyes brit konzervatív vezér is lényegében hadat üzent a Lisszaboni Szerződésnek.

Horst Köhler német államfő szerdán aláírta azt a négy nemzeti jogszabályt, melyek célja az európai ügyekben gyakorolt parlamenti felügyelet biztosítása. A kiegészítő törvények - a német alkotmánybíróság megítélése szerint - elengedhetetlenek ahhoz, hogy Berlin hivatalosan is áldását adhassa a Lisszaboni Szerződésre. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy most már elérhető közelségbe került a reformszerződés németországi ratifikációja, pontosabban az eljárás befejezése. Miután ugyanis a jogszabályokat csütörtökön hivatalosan is nyilvánosságra hozzák a hivatalos közlönyben, Horst Köhler várhatóan pénteken fogja aláírni a ratifikációs okmányt.

Angela Merkel német kancellár üdvözölte a lépést, kiemelve, hogy rengeteg energiát fektettek a szerződés kidolgozásába. A pénteki aláírással ugyanakkor Németországban végérvényesen lezárul az uniós dokumentum körüli alkotmányjogi hercehurca. Júniusban ugyanis a német alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy bár a szerződés összeegyeztethető a német alapszerződéssel, ám a parlamenti felügyeletet meg kell erősíteni. A törvényhozás két háza szeptemberben adott utat a kiegészítő jogszabályoknak, melyek egyebek között kimondják, hogy a Lisszaboni Szerződés jövőbeli módosítása esetén a folyamatba be kell vonni a nemzeti parlamentet is.

A német ratifikációt azért is övezi kiemelt figyelem, mert Írország rá egy héttel, október 2-án szavaz ismét - immáron másodszor - a szerződésről. Bár a közvélemény-kutatási adatok az "igenek" fölényét mutatják, ám a Lisszaboni Szerződés hívei korántsem dőlhetnek hátra, a szavazók jelentős része ugyanis még a bizonytalanok táborát gyarapítja, a kormányzat népszerűtlensége pedig nagyszámú proteszt-szavazatot eredményezhet - derül ki a Reuters összeállításából.

Az íreken kívül még a lengyelek és a csehek is adósak a teljes ratifikációval. Václav Klaus cseh államfő halogatása - a cseh ratifikációhoz ugyanis már csak az elnöki szignó hiányzik - például olyannyira felbőszítette francia kollégáját, hogy Nicolas Sarkozy a napokban arra figyelmeztette Prágát: ha az írországi "igen" után is tovább húzza-halasztja a ratifikáció befejezését, akkor számolnia kell a "következményekkel". Mindenesetre az EUobserver sajtóforrásokra hivatkozva most azt írja, hogy cseh szenátorok egy csoportja szeptember 28-án a cseh alkotmánybírósághoz fordulhat annak megállapítását kérve, hogy a dokumentum vajon összeegyeztethető-e a cseh törvényekkel. Ez azt is jelenti, hogy az eljárás lezárása további hónapokat vehet igénybe.

Lengyelország ugyanakkor a jelek szerint nem kíván tovább a ratifikáció befejezésének kerékkötője lenni: Lech Kaczynski lengyel elnök ugyanis már korábban bejelentette, hogy a pozitív kimenetelű ír referendum után a maga részéről alá fogja írni a ratifikációs dokumentumot.

Nem kizárt azonban, hogy a ratifikációs eljárás újabb fordulatot vehet. David Cameron, a brit konzervatívok első számú vezetője ugyanis egy Václav Klausnak írt és a Daily Mail által megszellőztetett levélben kilátásba helyezte: ha jövőre megnyerik a választásokat, akkor referendumot írnak ki a Lisszaboni Szerződés ratifikációjáról. A brit parlamenti választásokat várhatóan 2010 közepén tartják majd, melyen a toryk jó eséllyel győzedelmeskednek. Ha az EU-ban még ekkor sem zárul le a ratifikációs eljárás egésze - például a csehek halogató taktikája miatt -, akkor az esetlegesen kormányra kerülő konzervatívok jó eséllyel dönthetnek a népszavazás mellett. Ezen pedig a köztudottan euroszkeptikus britek még nagyobb eséllyel a ratifikáció elutasítása mellett szavazhatnak.