A cseh Polgári Demokratikus Párt néhány szenátora szeptember 29-én panaszt kíván benyújtani az alkotmánybírósághoz, mivel úgy gondolják, hogy a szerződés ellentétes a cseh alkotmánnyal. Klaus eleget tett a szenátorok kérésének, mivel véleménye szerint ellenkező esetben megfosztaná őket alkotmányos jogaiktól. Szintén alkotmánybírósági állásfoglalásra vár egy másik beadvány is, amely a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatban elfogadott, a kormány kötelezettségeit érintő törvény megvizsgálását kéri.

A Lisszaboni Szerződést tavasszal a cseh parlament mindkét háza jóváhagyta, azonban a ratifikációhoz szükség lenne az államfő aláírására is. A közismerten euroszkeptikus Klaust az integráció lassítása miatt számos kritika éri mind hazájában, mind külföldön. Múlt héten Nicolas Sarkozy, francia államfő jelezte, a Cseh Köztársaságra nézve következményei lehetnek annak, ha Klaus továbbra is halogatja a dokumentum aláírását.

Ezzel szemben a Brit Konzervatív Párt üdvözölte Klaus döntését a ratifikáció elhalasztásáról. A David Cameron által vezetett brit euroszkeptikus párt ugyanis azt tervezi, hogy amennyiben jövőre kormányra kerül és a szerződést addigra még nem ratifikálták az összes tagállamban, népszavazást ír ki róla.

A Lisszaboni Szerződést az EU 27 tagállama közül már csak Lengyelország, Csehország és Írország nem ratifikálta. Ugyanakkor Németországban Horst Köhler államfő jelezte, hogy pénteken (2009. szeptember 25.) kívánja lezárni a ratifikációs folyamatot. Írországban október 2-án újabb népszavazást tartanak, miután az első voksoláson a lakosság elutasította a dokumentumot. Az előrejelzések alapján ez alkalommal az igenlő szavazatok lesznek többségben. A lengyel államfő, Lech Kaczynski közölte, hogy egy pozitív kimenetelű ír népszavazás esetén ő is aláírja a szerződést.