"Sok területen és sok mindent tettünk már az európai innováció előmozdításáért, de legyünk őszinték magunkhoz: amit eddig tettünk és ahová eljutottunk, az nem elég. Nem lehetünk elégedettek" - közölte vitaindító beszédében Verheugen. Hozzátette: a tagállamok megállapításait figyelembe véve a Bizottság decemberben közzéteszi a problémával kapcsolatos megállapításait, amelyek remélhetően támogatni fogják a januártól soron következő spanyol EU-elnökséget a lisszaboni stratégia innováció-központú újragondolásában.

A csütörtök délelőtt lezajlott eszmecsere során - amely a nagyszámú hozzászólások ellenére is inkább az általánosságok szintjén maradt - a tagállamok többsége egyetértett abban, hogy egyszerűsíteni kell a pályázati rendszert annak érdekében, hogy a pénzügyi támogatások könnyebben hozzáférhetővé váljanak az innovációban élenjáró kis- és közepes cégek számára. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy kevesebb számú és a jelenlegieknél versenyképesebb területre kell összpontosítani a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat.

A Bizottság szeptemberben közétett helyzetértékelésében rávilágít arra, hogy a 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakban a kohéziós politika keretében innovációra fordítható összeget 25 százalékra emelték az előző periódusban elfogadott 11 százalékhoz képest. A strukturális alapok regionális fejlesztésre szánt keretéből mintegy 86 milliárd eurót különítettek el kutatás-fejlesztésre és innovációs tevékenységek támogatására. És ehhez még hozzájön a vidékfejlesztési politika keretében mezőgazdasági termék- és technológia-fejlesztésre elkölthető körülbelül 337 millió euró, nem beszélve a hetedik kutatási keretprogram 54 milliárd eurós keretéről. A megnövelt források ellenére azonban az EU továbbra is elmarad a nemzetközi innovációs versenyben az Egyesült Államok és Japán mögött, és nem fogja elérni 2010-re a Lisszaboni Stratégiában meghatározott célokat, például azt, hogy az EU az összesített GDP-je legalább 3 százalékát fordítsa kutatás-fejlesztésre és innovációra.