A pingvineknek egyre nagyobb fáradságába kerül a főleg heringből, tintahalból és rákokból álló zsákmány helyét bemérni.

A CNRS francia állami kutatóintézet, a japán Sarkkutató Intézet és az ausztrál Fülöp-szigeti Nemzeti Park kutatóinak közös tanulmányát most hozták nyilvánosságra. A kutatók 2004 óta kísérték figyelemmel a törpe (vagy más nevén kék) pingvinek (Eudyptula minor) egy kolóniáját, amely Ausztrália és a partmenti Tasmania szigete között él.

Az állatokat kis mérőműszerekkel szerelték fel, amelyek a víznyomást, a hőmérsékletet, valamint az áramlás sebességét mérték. Az eredmények szerint a pingvineknek egyre nagyobb fáradságába kerül a főleg heringből, tintahalból és rákokból álló zsákmány helyét bemérni. Ezek az állatok 20-25 méteres mélységben találhatók, ahol a hőmérséklet normális esetben erőteljesen csökken. Ezt azonban az olyan természeti jelenségek, mint az El Nino, jelenősen megváltoztatják - hangsúlyozta Yan Ropert-Coudert, a CNRS képviselője Straßbourgban. Mint elmondta, az El Nino heves viharokat és zivatarokat okoz, amelyek a vizet száz méteres mélységig felkavarják. Ennek következtében a vízhőmérséklet kissé kiegyenlítődik. A 25 méteres mélységben megszokott hirtelen hőmérséklet-csökkenés így elmarad, s ez befolyásolja a pingvinek táplálékkeresésének sikerét.