FIDESZ.HU > Vélemények > Interjú |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Identitásgond nélkül
|
|
Véget ért a Kunok I. Világtalálkozója. A záróeseményt a hét végén tartották a Nagykunság fővárosában, Karcagon. A város polgármesterével és a tervek szerint ezután háromévente megtartandó rendezvényt koordináló Kun Összefogás Konzorcium alelnökével, Fazekas Sándorral beszélgetett a Magyar Hírlap. |
|
Létrehozva: 2009. szeptember 30., 08:31 | Utoljára frissítve: 2009. október 9., 10:47 |
- Nem mondhatni, hogy a szocializmus a hagyományápolás kiemelkedő korszaka lett volna. A rendszerváltás után azonban újjáéledtek a hagyományok, és láthatjuk, hogy ma mára kun eredetű magyarság is jobban ragaszkodik gyökereihez.
- A kunok makacs népek, fél évszázad a történelmünkben pedig igazán nem nagy idő. A kun létmód jellegzetességeit a szocializmus sem tudta megtörni, bár kétségtelen, hogy sok, korábban a mezőgazdasághoz kötődő és sajátosan kun karakter ebben az időben veszendőbe ment. Ez idő alatt is, akár régen, a kunsági elöljárók, az értelmiség és a gazdák nagy gonddal ápolták a kunok identitástudatát, és életben tartották a közösségeket. És így van ez most is. Ha megnézzük a rendezvényeket, láthatjuk, hogy a fiatalok azok, akik táncolnak, lovagolnak, írják és szavalják a verseket. Reményt adnak az idősebbeknek is, hogy a kunság hosszú évszázadok múltán is kunság marad.
- Miért kellett mégis ennyit várni a világtalálkozó létrejöttére?
- A világtalálkozó elképzelését már többen felvetették az elmúlt években, elsőként a kunság kutatásában élen járó, sajnos már elhunyt Mándoki István turkológus foglalkozott az ötlettel. A tavaly megalakult Kun Összefogás Konzorcium most negyvenkét települést foglal magában, amelyek, ahogyan a kunok leszármazottai is, eléggé szétszórtan helyezkednek el az országban. Mivel hatalmas területről beszélhetünk, úgy láttuk, nem volna szerencsés egyetlen településre koncentrálni a rendezvényeket. Szerettünk volna pályázatot beadni a világtalálkozóra, de nem volt ilyen kiírás, így a települések a saját erejükből valósították meg a programokat.
- Uniós pénzt sem használhattak fel?
- Fő rendezvényeinkhez sajnos nem jutottunk uniós forrásokhoz, de a jövőben számítunk rájuk. Eddigi tapasztalataim alapján úgy gondolom, a világtalálkozóhoz kapcsolódó eseménysorozat a települések önerején túl is érdemelne támogatásokat. Az, hogy a nagyobb rendezvényeken ezrek, egy kiállítás megnyitóján több mint százan vesznek részt, a Karcagra érkező kun szövetségi expedíciót pedig, amely végigjárta a kunok betelepülésének az útvonalát, szintén ezrek ünneplik, önmagáért beszél. Több száz rendezvényünk valósul meg a találkozón, a világ minden részéről, a határon túli magyar vidékekről, de Kazahsztánból, sőt Amerikából is érkeztek résztvevők, érdeklődők. A világtalálkozó megszervezésével szeretnénk elérni, hogy a mindeddig folyamatosan meglévő kun identitástudat és emberi tartás mindennapjaink részévé váljon, és az maradjon a későbbiekben is.
- A kazak és a magyar kultúra újbóli találkozásának a Kurultaj adott mélységet, az idén a Magyarok Szövetsége rendezett nagygyűlést Bösztörpusztán. Ott a politikára is nagy hangsúlyt helyeztek. Szerencsés ezeket összekötni?
- Bizonyos, hogy a nemzeti érzést erősítő rendezvény volt az idei, a Magyarok Szövetsége által szervezett bösztörpusztai is, bár én mindenkit óva intenék attól, hogy olyan elemeket keverjen a múltba, amelyek nem léteztek annak idején. Félreviheti a gondolkodást, ha mindehhez ráadásul aktuálpolitikát keverünk. Hadd emelek ki csak egy tételt a Magyarok Szövetsége nyilatkozataiból, a képviselők visszavonhatóságára vonatkozó. Gondoljunk csak bele, milyen érdekes lenne, ha a képviselőválasztás második helyezettje már a második héten elkezdhetné megszervezni a nyertes visszahívását. A visszahívás ilyen formája bolsevik trükk. Nem hinném, hogy az ilyen politikai lózungoknak bármi közük lenne a hagyományőrzéshez.
- Milyen tapasztalatokkal gazdagodott a világtalálkozó végére?
- Az érdeklődés jócskán felülmúlta a várakozásaimat. Egészen jól kitapintható volt a kunok makacssága mellett a leleményességük is, hiszen minden szervezési akadályt leküzdve a legváltozatosabb rendezvények valósultak meg néhány hét alatta szüreti programoktól kezdve a lovasnapokon, a kunhalomállításon, kiállításokon, könyvbemutatókon, főzőversenyeken, lovasnomád- és huszárhagyomány - őrzésen, valamint harci játékokon át a koncertekig gyakorlatilag a kun települések hétköznapi életének teljes spektruma bemutatkozott. Láthatta mindenki, mennyire gazdag a magyarság, azon belül a kunok kultúrája. Az emberek ráéreztek arra, hogy településeink valójában a közösségi lét fórumai. Akik eljöttek, ismerőseikkel, rokonaikkal találkozhattak. Jó példa erre az a most nyílt karcagi kiállítás, amelynek tárlatanyaga a város polgáraitól származik. Sokan rácsodálkoztak a nagyszülők régi portréira.
Mit kell tudnia kunokról?
- A kun a magyarsághoz csatlakozott olyan nép, amelyre régen is azt mondták, és a kunok ezt mindvégig büszkén vállalták, hogy "magyarabb a magyaroknál". A kunság az 1848-as és a kuruc eszmék mellett elkötelezett lakosság. Nekünk, kun magyaroknak nincsenek identitásproblémáink. Aki tudja, hogy ősei Kötöny király népével költöztek be Magyarországra, annak nem kell külön meghatároznia magát.