A szóbeli kérdésre adott válaszában az EU elnökség a személyek szabad mozgása elvének érvényesítésről nem nyilatkozik a közjogi méltóságok vonatkozásában. A konkrét esetről nem fejt ki álláspontot, általában az államfők utazásának megszervezését a tagállamokra bízza. Nem nyilatkozik arról direkt módon, hogy mi az eljárás, ha államfőt gátolnak szabad mozgásában, viszont a svéd elnökség véleményét kifejti az ügyről indirekt módon: A személyek szabad mozgása a belső piac alapeleme, az Unió szabadságon, biztonságon és a jog érvényelsülésén alapuló térségének szerves része, továbbá valamennyi uniós állampolgárnak szerződésben lefektetett joga. Ezt a jogot csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból lehet korlátozni. Az ilyen korlátozások alkalmazása a Bíróság ellenőrzési hatáskörébe tartozik.

Ugyanakkor, mivel a magyar köztársasági elnökre, mint uniós polgárra egyaránt vonatkoznak az uniós jogosultságok, így az ő esetében is csak a Bíróság ellenőrizheti a beutazási korlátozások jogosságát. Gál Kinga Fideszes képviselő Balázs Péter külügyminiszterhez intézett korábbi levelében is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel a kialakult helyzetet orvosolni lehet; kezében vannak azok a lehetőségek, hogy az incidenst követően világos jogi választ lehessen kapni az utazás megtagadásának jogszerűségét illetően. Ennek érdekében a magyar kormányzatnak egyértelmű kezdeményezést kell tennie .

Gál Kinga néppárti képviselő fontosnak tartja, hogy a kialakult helyzet mielőbb rendeződjön. Annak érdekében, hogy ez a jogeset valóban példanélküli maradhasson az Unió jogtörténetében, ne kerülhessen sor egyetlen más tagállamban ilyen, az európai szellemiséget súlyosan sértő helyzetre, elkerülhetetlen a világos jogi lépések megtétele.