FIDESZ.HU > Hírek > Európai Unió Nyomtatás
Ablak bezárása
Kiütheti a nagyvadat néhány bohém
Egyszer már megjárta a cseh Alkotmánybíróságot a Lisszaboni Szerződés, ám most újra visszatért, ugyanis képviselők egy csoportja nem tartja az Uniós alapdokumentumot összeegyeztethetőnek a cseh alkotmánnyal
Létrehozva: 2009. október 1., 11:27

Csehországban ez a lépés komolyan megosztja a prágai képviselőházat, viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy Brüsszel valóban nem tűri a kritikát.

A Lisszaboni Szerződésről szóló vita nem újkeletű Csehországban, ugyanis éppen az államfő, a hírhedten euroszkeptikus Václav Klaus adta meg az alaphangot azzal, hogy többek közt a kommunista rendszerhez hasonlította az EU-t, és véleménye szerint az Unió régebbi tagjai az új EU-s dokumentummal szeretnék visszaszerezni régi, vezető szerepüket a bővítések után. A régi tagországok szerint ezzel szemben a Lisszaboni Szerződés az EU-ban egyszerűsíti és felgyorsítja majd a döntéshozást, és rugalmasabbá teszi majd a szervezetet. A cseh kritikus hozzáállás mindenesetre ezévi EU-elnökségükre is rányomta a bélyegét: sokak szerint ugyanis nem volt túl hiteles Prága az Uniós vezetői szerepben úgy, hogy addigra már hónapok óta nem ratifikálta a viták miatt a képviselőház a Lisszaboni Szerződést.

Míg tavaly ősszel csak néhány vitásabb pontját vizsgálta meg az Alkotmánybíróság a Szerződésnek, melyet akkor összeegyeztethetőnek találtak a cseh alaptörvényekkel. Most az egész dokumentum áll majd a figyelem középpontjában, konkrétan az, hogy a Lisszaboni Szerződés elfogadásával az EU továbbra is egy nemzetközi szervezet maradna, vagy esetleg egyfajta "szuperállam" válna belőle, mely komoly veszélyt jelentene a cseh szuverenitásra.

A beadványt 17 képviselő írta alá, főként Polgári Demokata Pártból (ODS). Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egész ODS mögöttük állna, sőt, a párt éppen az Unióhoz és a Lisszaboni Szerződéshez való hozzáállás miatt szakadt szét múlt ősszel. Mirek Topolánek volt kormányfő, az ODS vezetője, politikai karrierjét az alapdokumentum jövőjéhez kötötte. "Abszurdnak tűnik nekem, hogy ezek az emberek mindent megtesznek azért, hogy elszigeteljék Csehországot" - jegyezte meg a volt miniszterelnök. Topolánek egyébként ugyancsak kritikusan áll az Unióhoz, ennek ellenére elkerülhetetlennek tartja Prága és az EU együttműködését.

Topolánek még azzal is megfenyegette renitens képviselőit, hogy akciójuk miatt Csehország elvesztheti képviselőjét az Európai Bizottságból - ezt a Bizottság elnökével, José Manuel Barrosoval való egyeztetés után nyilatkozta. Ugyanis ha Csehország miatt nem lép életbe a Szerződés, akkor az EU a Nizzai Szerződés alapján fog továbbműködni, ez pedig előírja a képviselők számának csökkentését a jelenlegi 27-ről: ezek után pedig valószínűleg az EP nem támogatná a cseh biztost.

A helyzet abból a szempontból aggasztó leginkább Brüsszel számára, hogy így minimum három-négy hónapot áll a Lisszaboni Szerződés ügye, ugyanis ennyi kell az alkotmánybírósági vizsgálathoz a legjobb esetben, de ez tovább is húzódhat. Václav Klaus államfő ezen felül közölte, hogy aláírásával megvárja mind a vizsgálat eredményét, mind a szombati ír népszavazást. További nehézséget okozhat még Nagy-Britannia: David Cameron brit konzervatív vezető levelében biztosította ugyanis Klaust, hogy amennyiben sikerül késleltetni a Szerződés életbe lépését a jövőre esedékes angol választásokig, akkor győzelmük esetén népszavazást fognak kiírni az uniós dokumentum sorsáról, ami pedig végzetes lehet az euroszkeptikus angoloknál.