Benita Ferrero-Waldner, külkapcsolatokért és szomszédságpolitikáért felelős biztos szerint a Bizottság javaslata jó lehetőség arra, hogy a Latin-Amerikával való "régóta fennálló kapcsolatainkat tovább erősítsük". Az osztrák származású biztos elmondta, a közép-amerikai régióval való fokozott együttműködés kiterjed az olyan nemzetközi témákra, mint például a klímaváltozás, a gazdasági válság vagy a migráció. Hozzátette, e problémák kezelése a két fél "nemzetközi szerepének jelentőségét tanúsítja".

Ugyanakkor, az EU új stratégiája magára Latin-Amerika térségére is koncentrál. A közleményben ugyanis szerepel egy latin-amerikai beruházási keret (LAIF) kialakításának javaslata. Ez elsősorban az energia-infrastruktúra terén kíván segítséget nyújtani a térségnek, például az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a környezetvédelem terén. A Bizottság azt várja ettől a beruházási kerettől, hogy a fenti területekkel kapcsolatos projektek finanszírozásában a pénzügyi intézmények aktívabb szerepvállalását sikerül vele elérni.

Benita Ferrero-Waldner elmondta, "az új beruházási keret szélesebb körű beruházásokra nyújt majd lehetőséget, különösen az infrastruktúra tekintetében, ezáltal új munkahelyeket teremt és fokozza a régió gazdasági fejlődését."

A jónak mondható EU-latin-amerikai kapcsolatok 10 éve működnek a stratégiai partnerség szintjén, melyet az Európai Unió kormány- és államfői, valamint a latin-amerikai és karib-tengeri országok vezetői 1999-ben Rio de Janeiróban hoztak létre. A partnerség keretein belül több bi-regionális, kétoldalú és többoldalú egyeztető fórum is megrendezésre került, különböző témákban, mint például a kutatás, a tudomány és technológia, vagy a társadalmi kohézió.

A több dimenzióban folytatott együttműködések és a Bizottság szerdai (szeptember 30.) közleménye nem ad azonban teljes képet az EU és a latin-amerikai valamint karib-tengeri országok viszonyáról. Rontja a látványt például az, hogy az Andok Közösséggel (CAN) még 2006-ban elindított társulási megállapodásról szóló tárgyalások néhány forduló után elakadtak, mivel a CAN tagjai nem tudtak közös álláspontra jutni a kereskedelmi ügyekben.

Szintén zátonyra futottak a tárgyalások Közép-Amerikával, ennek pedig már komolyabb oka van. Hondurasban három hónappal ezelőtt puccsot hajtottak végre az akkori kormány ellen, melynek elnökét, Manuel Zelaya-t elűzték az országból. Az Európai Unió tagállamainak nagykövetei tiltakozásképp elhagyták Hondurast. Egy héttel ezelőtt az EU úgy döntött, visszaküldi nagyköveteit a közép-amerikai országba, azonban többüket az új, Roberto Micheletti által vezetett kormány nem kívánatos személynek nevezte.

A soros svéd elnökség már több nyilatkozatot is tett az ügyben, melyekben az alkotmányosság és a demokrácia visszaállításának fontosságát hangsúlyozta. A helyzet súlyosságát az is jelzi, hogy a svéd elnökség sem ismeri el a jelenlegi hondurasi kormányt, valamint az, hogy leállította a hondurasi állami intézményeknek eddig nyújtott segélyek küldését.

Javíthat ugyanakkor a helyzeten, hogy januártól Spanyolország tölti be az EU soros elnökségét. Éppen ezért - és mivel Svédországnak nincs nagykövetsége Hondurasban - a spanyol nagykövet képviseli az EU elnökségét a közép-amerikai országban.

Ami azonban ennél is fontosabb, hogy az Európai Unió és a latin-amerikai, valamint karib-tengeri országok között kétévente megrendezett csúcstalálkozó legközelebb Madridban, 2010. május 18-án lesz, a spanyol elnökség alatt. A Bizottság tegnapi közleményével pedig pont az erre a csúcstalálkozóra való előkészületet kívánja megalapozni.