Múlt hét csütörtökön az Európai Elsőfokú Bíróság megsemmisítette a bizottság döntését, mely csökkentette volna Lengyelország és Észtország kibocsátási kvótáit. A bíróság megvédte az EU tagállamok azon jogát, hogy elosszák saját kvótáikat. "Nagyon csalódottak vagyunk, és egy lehetséges fellebbezés reményében tanulmányozzuk az ítéletet" nyilatkozták a bizottságtól.

"Cselekedeteinket mindig a szén-dioxid piac integritásának és a jogi biztonság megőrzésének szükségessége fogja irányítani" mondta a bizottság egyik szóvivője, Barbara Helfferich a BBC Newsnak. Azt is elmondta, hogy számos másik EU tagállam kérdőre vonta a Bizottságot az emissziós engedmények miatt: Bulgária, Magyarország, Lettország, Litvánia és Románia. Ezalatt az európai kormányok azon igyekeznek, hogy közös döntés szülessen a CO2 kibocsátási célokról a Koppenhágában decemberben tartandó klímatárgyalásokra. A BBC környezetvédelmi szakértője szerint a bíróság döntése egy újabb szerencsétlen fordulat az európai szén-dioxid piac történetében, amely még mindig nem nyerte el végleges formáját. Ez egyértelműen nem jelent jót az EU abbéli erőfeszítéseinek, hogy meggyőzze az USA-t is a csatlakozásról.

Játék a számokkal

A bizottság megvitatta a Lengyelország és Észtország által felvázolt a 2008-tól 2012-ig tartó szén-dioxid kereskedelmi időszakra vonatkozó nemzeti elosztási terveket (national allocation plan, NAP). A vita eredménye az lett, hogy Lengyelország 27%-kal, Észtország pedig 48%-kal kell, hogy csökkentse CO2 kvótáit.

A Kyotoi Egyezmény értelmében erőltette a szén-dioxid piacot az USA az EU-ra, azonban Amerika kihúzta magát belőle, ráhagyva Európára a rendszer kidolgozását. Jelenleg számos ellenzője van az Egyesült Államok Szenátusában a szén-dioxid kereskedelem bevezetésének. Véleményük szerint annak lesz hasznára, aki a legjobban tud lobbizni a kvótákért.

Az ETS keretein belül a kvótákkal kereskednek, a komoly szennyezők extra engedélyt vásárolnak azoktól, akik kevesebbet bocsátanak ki. Az elképzelés 2005-ben indult útjára, azzal a szándékkal, hogy a globális felmelegedés elleni harc részeként az egész EU-ban csökkentsék a szén-dioxid kibocsátásokat.

A volt szocialista országok Közép- és Kelet-Európában engedékenyebb elbánást várnak, mivel az 1990-es években jelentős csökkenés történt a kibocsátásukban, és utol kell érniük a fejlettebb, régi EU tagokat. A bíróság döntése szerint "minden tagállamnak megvan a joga elsősorban ahhoz, hogy megállapítsa maga számára a nemzeti elosztási tervet, melyet közöl a Bizottsággal, másodsorban pedig ahhoz, hogy meghozza a végső döntést az öt évente elosztásra kerülő engedélyek végső mennyiségéről, valamint ennek a mennyiségnek a gazdasági szereplők közötti szétosztásáról". A döntés szerint a bizottságnak "joga van ahhoz, hogy felülvizsgálja a NAP-okat, de ez a joguk korlátozott". Következtetésük alapján a bizottság "átlépte a számára megszabott határt", melyet az ETS-ről szóló EU direktíva állított fel.

A bizottság szóvivője szerint ezután újra kell gondolni az elosztási folyamatot. Hangsúlyozta, hogy a piacot nem szabad "elárasztani" a Lengyelország és Észtország által követelt engedélyekkel. Elmondta, hogy a bizottság feladata a tagállamok által benyújtott emissziós adatok ellenőrzése, amely alapján készülnek a NAP-ok. Döntésében a bíróság kijelentette, hogy a bizottság "nem követelheti, hogy eltekintsenek a szóban forgó NAP adataitól azért, hogy a saját becslési módszerükkel kapott eredményekkel helyettesítsék azokat.

Stavros Dimas, az EU környezetvédelmi biztosa nyilatkozatában kifejtette, hogy a bíróság döntése értelmében a két ország javasolt kibocsátási tervét a bizottságnak újra kell tárgyalnia, hogy új döntést hozzon. Hozzátette, hogy időközben ez a két ország nem oszthat ki újabb engedélyeket. "A döntés előtt ezek az országok nem adhatnak ki az EU ETS regisztrációs rendszerében bejegyzett engedélyeken kívül mást semmilyen esetben sem" mondta Dimas.