FIDESZ.HU > Hírek > Európai Unió Nyomtatás
Ablak bezárása
Elfogadták a Lisszaboni Szerződést Írországban
Több mint kétszer annyian szavaztak a Lisszaboni Szerződés mellett Írországban, mint ellene. Ezzel elhárult az egyik nagy akadály az EU intézményi változásait lefektető dokumentum elől. Most azonban minden szem a másik, a ratifikációt hátráltató tényező, Vaclav Klaus, cseh államfő felé fordul majd, figyelve, mikor adja kézjegyét az ügyhöz.
Létrehozva: 2009. október 4., 12:32

A végső eredmények szerint a választók 67,1 százaléka támogatta a Lisszaboni Szerződést Írországban, míg 32,9 százalék ellene szavazott. Ez 20 százalékos elmozdulást jelent az "igen" szavazatok felé a tavaly júniusi referendumhoz képest. A részvételi arány 58 százalékos volt, ez 6 százalékkal több mint 2008-ban.

Nyomás alatt Prága és Varsó

Brüsszelben a politikai pártok egész spektruma üdvözölte az eredményeket és egyúttal mindenki megkezdte az üzenetekben vívott hadjáratot Vaclav Klaus cseh államfő ellen, aki annak ellenére nem írta alá a Lisszaboni Szerződést, hogy a cseh parlament mindkét háza jóváhagyta azt. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, közvetlenül vagy közvetetten, de már minden európai támogatásáról biztosította a dokumentumot.

Klaus korábban leszögezte addig nem írja alá, amíg a 17 szenátor által benyújtott alkotmánybírósági panaszt el nem bírálják (EurActiv.hu 2009.09.30.).

A cseh államfő ma (október 3.) nem kívánt arról nyilatkozni, hogy az írországi eredmények tükrében hogyan képzeli el a jövőben a ratifikációs folyamatot országában. "A kérdés nem létezik ma. Egyelőre nem nyilatkozhatok... amíg az Alkotmánybíróság kiad valamit." - mondta újságíróknak.

A ratifikáció végső fázisa még hátravan Lengyelországban is, ott azonban Kaczynski elnök korábban elmondta, aláírja a Szerződést, ha Írország "igennel" szavaz.

A cseh miniszterelnök Jan Fischer elmondta, véleménye szerint az ország még az év vége előtt lezárja a ratifikációs folyamatot. "A miniszterelnök [...] meg van győződve róla, hogy a ratifikáció oly módon zárul le, hogy a Lisszaboni Szerződés még 2009 végéig hatályba léphet." - álla kormány közleményében.

A politikai elemzők egy nagy része arra számít, hogy Klaus az európai kollégáinak erős nyomására látja majd el kézjegyével még az év vége előtt a dokumentumot, melynek segítségével Európa határozottabban léphet fel a globális színtéren, legyen szó klímaváltozásról, vagy a gazdasági válságról.

Október 29-i EU csúcs

Az EU állam- és kormányfői október 29-én találkoznak Brüsszelben, hogy a Szerződés következményeiről egyeztessenek. Klaus várhatóan itt kerül majd az uniós vezetők legerősebb kereszttüzébe.

"Október végén csúcstalálkozót tartunk és ez tökéletes időzítés egy ilyen vitára." - mondta Fredrick Reinfeldt, a Tanács soros elnökségét vivő Svédország miniszterelnöke.

Az "igen" szavazatok többségével az EU jobban szervezett és határozottabb hangvételű blokká válhat, ahogy azt a Szerződésben tervezett intézményi változások (állandó elnök és külpolitikai főképviselő) előrevetítik.

A gazdasági válság kampányolt az "igenek" oldalán

A szakértők szerint sok szavazó azért pártolt át az "igen" táborba, mert Írország a gazdasági válság következményeit csak határozott uniós támogatással tudta enyhíteni. Az Európai Bizottság, alig néhány héttel a szavazás előtt, 14,8 millió eurót adott a Dell írországi gyárában dolgozó munkásokat megsegítendő.