"A légitársaságokra vonatkozó rendelet idén februárban hatályba lépett, és javában zajlik a végrehajtása. A határidők szorosak, így azoknak a légitársaságoknak, amelyek 2013-tól szeretnék használni az EU repülőtereit, továbbá szeretnének ingyenes kibocsátási egységekhez jutni az ETS 2013-tól induló harmadik szakaszában, érdemes ezeket komolyan venni" - közölte Philip Good, az Európai Bizottság környezetvédelmi igazgatóságának egyik munkatársa egy múlt héten, Brüsszelben megtartott karbon-kereskedelmi konferencián.

Ismeretes, hogy az Európai Bizottság augusztusban közzétette annak a 4000 légitársaságnak a listáját, amelyek 2013-tól kezdődően részt vesznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére létrehozott európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerben (EU ETS). Ennek megfelelően a légitársaságoknak - éppúgy, mint az ETS-ben már résztvevő többi létesítménynek - évente el kell majd számolniuk a hitelesített emissziójuknak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységgel. Ha nincs elég egysége, a légitársaság vagy kibocsátást csökkent, vagy egységet vásárol a nemzetközi piacokon. A Bizottság a légitársaságok bevonásával 2020-ra évi mintegy 190 millió tonnányi CO2-kibocsátást remél megtakarítani, és az ETS-ben résztvevő szektorok folyamatos bővítésével igazságosabbá kívánja tenni a tehermegosztást. "A Bizottság álláspontja az, hogy nem lenne igazságos, ha az ETS terheit továbbra is csak néhány szektor viselné" - nyilatkozta Good. Hozzátette: bár a légiközlekedés részesedése a globális és az uniós CO2-kibocsátásban jelenleg csupán 3 százalék körül mozog, ez az arány az előrejelzések szerint lényegesen emelkedni fog, mivel a repjegyek iránti igény a Bizottság becslései szerint évente 135-142 százalékkal fog nőni.

A megfeleléssel járó költségek egy pénzügyileg egyébként is szűkös pillanatban nehezednek a szektorra: az International Air Transport Association (IATA) szeptemberben közzétett adatai szerint 2009-ben az európai légitársaságok összesen 3,8 milliárd dolláros veszteséggel számolhatnak - ez a szám az IATA szerint nagyobb, mint bármely más régióban. A veszteséget a szövetség azzal indokolja, hogy a gazdasági válság miatt a vártnál jóval kisebb volt az igény hosszú távú járatokra, és a járatüzemeltetők nem tudták elég gyorsan csökkenteni a kapacitásaikat.

Egy wales-i székhelyű kutatóintézet, az AirlineUpdate.com pedig azt írja: idén eddig 10 európai légitársaság szüntette be a működését. Köztük van például a korábban fapados járatokat üzemeltető szlovák légitársaság, a SkyEurope Holding AG, amely augusztus 31-én kért maga ellen csődeljárást.

Menetrend

A Bizottság azzal számol, hogy a légitársaságok az év végéig elkészülnek a CO2-kibocsátásuk mérésére szolgáló rendszerekkel, és azt hitelesíttetik az illetékes tagállami hatósággal. A rendelet a listán szereplő valamennyi légitársaságot besorolja valamelyik tagállam hatáskörébe, mégpedig annak alapján, hogy az adott járatüzemeltető melyik országban van bejegyezve, illetve ha nem európai cég, akkor melyik tagállamban bocsátja ki a legtöbb széndioxidot. Eszerint a rendszer szerint Magyarország 29 légitársaság felkészülését, adminisztrációját és megfelelését ellenőrzi.

Jövő januárban megkezdődik a kibocsátások pontos mérése, aminek alapján 2011. március 31-éig a cégeknek be kell nyújtaniuk a hatóság számára az első éves, hitelesített emissziós jelentésüket; ennek alapján igényelhetnek aztán a hatóságtól ingyenes kibocsátási egységeket. Közben a Bizottság 2011. szeptember 30-ig közzéteszi az ingyenes kibocsátást meghatározó mutatókat, és december 31-ig közzéteszi cégekre lebontva az ingyenes egységek számát.

A vonatkozó rendelet szerint a 2013 és 2020 közötti időszakban az ingyenes kibocsátás felső határa a szektor bázisidőszakra vetített teljes kibocsátásának 95 százaléka lesz (a 2004 és 2006 közti periódust tekinti a rendelet bázisidőszaknak). A cégek a kiosztásra kerülő ingyenes egységek 82 százalékát kaphatják meg; 15 százalék lesz az aukciós hányad, és 3 százalék az új belépők, illetve a gyors ütemben növekvő cégek számára félretett tartalék.

A Bizottság előrejelzése szerint nem várható az ETS miatt számottevő drágulás a repülőjegyek árában: kis távolságoknál a Bizottság 4-6 eurós, hosszabb utaknál pedig mintegy 40 eurós áremelkedéssel számol, feltételezve, hogy a CO2-kibocsátási egységek ára 40 euró körül stabilizálódik. "Ez nem számottevő emelkedés, és önmagában nem fogja majd vissza a repjegyek iránti igényt" - közölte Good.

Mozgástér

A BruxInfo kérdésére válaszolva Good elmondta: a többi szektorhoz képest a légitársaságoknál jóval drágább lenne a kibocsátás-csökkentés, ezért a Bizottság arra számít, hogy ezek a cégek nettó vásárlók lesznek a nemzetközi karbon-piacokon. "Vannak persze lehetőségek kisebb-nagyobb mértékű csökkentésre, mint például a repülőgépek rakományának racionalizálása és csökkentése, vagy a flotta fokozatos cseréje modernebb, kevesebb üzemanyagot igénylő típusokra. De alapvetően a légitársaságok vásárolt egységekből fogják fedezni a kibocsátásukat" - magyarázta Good.