A tagállamok pénzügyminiszterei által elfogadott megállapodás négy alappilléren nyugszik, melyek összhangban állnak a pittsburghi G20 csúcstalálkozón elfogadott kerettervvel - fejtette ki Joaquín Almunia, az EU gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa.

Az EU-s kilábalási stratégia a gazdaságélénkítő csomagok megfelelő időben történő visszavonásából, strukturális és fiskális konszolidációból, munkaerőpiaci reformokból, a hosszú távú befektetések ösztönzéséből és a nemzeti költségvetési tervezetek erősítéséből áll össze - közölte a svéd pénzügyminiszter Anders Borg, az EU pénzügyi tárcavezetőinek informális találkozója után Göteborgban.

A kilépési stratégiák időzítése az egyes nemzeti kormányok hatáskörében van - fogalmazott Almunia és Borg. Ennek ellenére egyes országok, mint Spanyolország, az Egyesült Királyság, avagy Németország már megkezdték a közfinanszírozás lecsökkentését, mely néhány szakértő szerint korántsem nem nevezhető a közös kilépési stratégiában való együttműködésnek.

Nem biztos, hogy véget ér a válság 2011-re

A Bizottság a kilépési stratégiák életbe lépését 2011-re tervezi, feltéve, hogy a legfrissebb gazdasági előrejelzések a pozitív tendenciákat jeleznek. "Jelenleg a középtávú árstabilitás az iránytűnk" - fogalmazott Almunia.

A jelenlegi gazdasági növekedési mutatók 1 százalékos növekedést jeleznek, ám a jövő hónapban, miután a tagállamok elküldik legfrissebb adataikat, a Bizottság új 2010-11-es becsléseket fog nyilvánosságra hozni.

Almunia szerint a gazdasági növekedés akkor fog biztossá válni, mikor azt nem a gazdaságélénkítő csomagok, hanem természetes hajtóerők, mint a fogyasztásból adódó kereslet, avagy befektetések fogják táplálni.

Egyesek azonban kétkedve tekintenek, az uniós tervek megvalósíthatóságára, mivel több ország a saját gazdasági terveit követi. Borg szerint azonban a miniszterek találkozóján "nem voltak nézeteltérések, avagy komolyabb viták az időzítéssel kapcsolatban", és hozzátette, "a vezetők egy közös átfogó álláspontra jutottak".

A decemberben folytatódó tárgyalások fogják tisztázni a kilépési stratégiák részleteit és időzítését - tette hozzá Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke.

A foglalkoztatást érintő reformok döntő jelentőségűek

Almunia megkérte a tagországok minisztereit, hogy hozzák összhangba a közeljövő strukturális reformjait és a nemzeti fiskális politikákat. A strukturális reformok tekintetében Almunia kiemelte, hogy javítani kell a munkához jutás körülményeit az EU országaiban.

A képzési és munkahely-keresési lehetőségek javítása, egy, a korai nyugdíjazások csökkentését szolgáló mechanizmus létrehozása valamint a nyugdíjkorhatárok megreformálása mind kiemelt jelentőségűek Almunia szerint. A biztos hozzátette, "javítani kell az 55 éven felüliek munkában tartásának feltételeit".

További kilenc ország szegte meg a Stabilitási és Növekedési Paktumot

A 27 EU tagállamból 20 (melyből 13 tagja az euróövezetnek) lépte át a 3 százalékos államháztartási deficitet, a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott küszöbértéket.

A paktum, melyről az 1992-es Maastrichti szerződésben határoztak, felhatalmazza a Bizottságot és a Tanácsot, hogy figyelemmel kísérje az euróövezethez csatlakozott tagállamok fiskális helyzetét. Almunia hangsúlyozta, hogy a paktum hitelessége sértetlen, még ha nem is hajtják végre teljes mértékben.

"A paktumot rugalmasan kell alkalmazni" - tette hozzá Juncker, kiemelve, hogy nehéz gazdasági helyzet esetén nem kell szigorúan ragaszkodni a stabilitási egyezmény által meghatározott költségvetési értétkekhez.

A paktumban foglaltak szerint jelenleg 11 túlzott deficit eljárás zajlik EU tagállamokkal szemben. Almunia megerősítette, hogy a Bizottság meg fogja vitatni a jelentéseket a kilenc tagállamról, melyek nemrégiben lépték át a paktum deficit-küszöbértékét.

Németország júliusban az államháztartási hiány 6 százalékos értéket jelezte előre 2010-re és 86 milliárd eurós nettó adósságállományt irányzott elő. Az EU októberben fegyelmi lépéseket fog kezdeményezni az országgal szemben - állította egy EU diplomata csütörtökön.

A francia kormány is az államháztartási hiány emelkedésével számol, az idei év 8,2 százalékos értékével szemben jövőre 8,5 százalékos deficitet tervez és 2015-re irányozza elő az első egyensúlyban lévő költségvetést. A jövő évi regionális választások jelentős mértékben lecsökkentik annak valószínűségét, hogy Franciaország felhagyjon a gazdasági növekedés 2011-es visszaállítását célzó különös intézkedésekkel.