Megszűnik a Vakok Szövetsége. Persze nem csak úgy magától, vagy ahogyan a civil szervezetek megszűnni szoktak; széthúzásból, összeveszésből, cirkuszból kifolyólag, hanem mert a Magyar Köztársaság kormánya halálra ítélte a szerveződést.

A tények: 2002 óta változatlan a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének nyújtott állami költségvetési támogatás mértéke - évi 207 millió forint. Jövőre azonban nem csupán a reálérték csökken, hanem a támogatás is, méghozzá drasztikusan: a költségvetés tervezetéből kiolvasható, hogy a Bajnai-kabinet 50 millió forint szán e célra.

A szervezet honlapján mindjárt végeztek is egy kis számítást, miszerint végkielégített Eleonóra néni bkv-s százmillájából fél évig 45 ezer látássérült részére tudnának szolgáltatásokat nyújtani. Tudom, demagóg, mert Eleonóra néninek ilyen volt a szerződése, a vakok meg örüljenek, hogy kapnak ötvenmisit csak úgy.

Mindenesetre annyit azért megérdemel a szövetség, hogy - ugyancsak a honlapjukról átvéve - megemlítsük, miféle szolgáltatások, tevékenységek mennek a levesbe 2010-től.

Megszűnik a jogsegélyszolgálat. Működésképtelenné válnak a tagegyesületek. Nem lesznek kulturális és tájékoztató rendezvények. Elmaradnak a prevenciót szolgáló rendszeres szűrővizsgálatok. Illetve: bezár a Vakvezetőkutya Kiképző Iskola, így megszűnik a vakvezető kutyakiképzés. Nem nyit ki a hangos- és Braille-könyvtár, nem lesz Braille-nyomtatás, nem készülnek pontírású folyóiratok, könyvek. Továbbá a nem létező szövetség nem tudja biztosítani a látássérültek segédeszköz ellátását, valamint a speciális tankönyvellátást a látássérült gyermekek számára.

Fene tudja, most, hogy visszaolvasom a listát, előbúvik belőlem a mindannyiunkban ott lakozó éhes proletár, és nagyon, de nagyon szívesen nyakon vágnám az előterjesztőt. Ami a legkevésbé se polgári mentalitás, de az MSZP olyan koordinátarendszerbe helyezte a valóságot, ahol értelmét veszíti minden, korábban normálisnak vélt viszonyrendszer.

Három izmosabb közpénzből fizetett végkielégítés simán űbereli a közel félszázezer nehézsorsú polgártársunk életét jobbító szerveződés létét.

Á, a nyakleves itt már édeskevés.