Az elmúlt években világszerte jelentősen megnőtt a vadállatok húsára és a vadállatokból készülő termékekre irányuló kereslet. Az óriási nyereség reményében virágzik tehát az illegális kereskedelem. A vadorzók keveset veszíthetnek, hiszen sok helyen hiányzik a megfelelő hatósági fellépés, a jogi szabályozás, és a büntetés is igen enyhe. A tavalyi év során ezeknek az illegális termékeknek a forgalma világszinten elérte az 5-8 milliárd amerikai dollárt.

Az illegális kereskedelem ellen folytatott harc egyik legnagyobb kihívása a hús és a vadállatokból készült termékek eredetének beazonosítása. Ugyanis miután az elkapott példányt feldarabolták, a hús egyszerűen csak húsnak, a bőr pedig bőrnek néz ki. Nehéz megmondani, hogy éppen egy védett faj egyik példányából készítettek-e kézitáskát, avagy sem.

A DNS-kódolás nevet viselő technológia azonban nagy segítségre lehet az azonosításban. A Conservation Genetics online folyóirat Szeptember 1-i számában közölt tanulmány szerint ez a technika lehetővé teszi a hús és a vadállatok egyéb testrészeiből készült termékek eredetének gyors és egyértelmű lekövetését. Ahelyett ugyanis, hogy teljes genetikai profilt készítenének, a szakértők a DNS-kódolás segítségével azonosítják a fajt. Mivel az eljárásban kizárólag egy (a COX1) gén beazonosítására van szükség, ez a technika lehetővé teszi a faj gyors beazonosítását. Ráadásul az eljárás költségei is alacsonyak.

A kutatók eddig 25, leginkább dél-amerikai és afrikai, a vadkereskedelemben gyakran felbukkanó emlős és hüllő DNS tartományát azonosították be, többek között bóbitásantilopokét (Cephalophus), csavartszarvú antilopokét (Tragelaphini), a bojtosfülű disznóét (Potamochoerus porcus), keskenyorrú majmokét (Catarrhini), valamint aligátorokét és krokodilokét. Ezek közül sok fajnak a Chicagói Egyezmény szerint tilos a nemzetközi kereskedelme. A tanulmányozott DNS sorozatokat hozzáadják a Barcode of Life Data Systems-hez, amely egy DNS kódokat tároló szabad hozzáférésű online adatbázis.

Nem ez az első alkalom, hogy a genetikát hívják segítségül az illegális vadkereskedelem lekövetéséhez. Múlt évben Samuel Wasser, a Center for Conservation Biology kutatója bemutatott egy genetikai módszert az orrvadászatból származó elefántcsont beazonosítására.