A brnói székhelyű alkotmánybíróság mint megalapozatlant elutasította a szeptember elején benyújtott beadványt, amely kétségbe vonta a cseh parlament egyes hatásköreinek Brüsszelre történő átruházását, illetve annak módját.

A panasztevők egyebek között kifogásolták, hogy a képviselők bizonyos jogkörök átruházását egyszerű többséggel is eldönthetik, s nem pedig alkotmányos (háromötödös) többséggel.

Tomás Langásek, a bíróság főtitkára közölte: az elutasított beadványnak nincs köze az ugyanezen csoport által szeptember végén benyújtott keresethez, amelyben annak megállapítására kérik a bírói testületet, hogy a lisszaboni szerződés nem ellentétes-e a cseh alkotmánnyal.

Jirí Oberfalzer polgári demokrata szenátor, a csoport szóvivője kedden közölte: "csak a Cseh Köztársaság szuverenitását ért kudarcként" tudja a döntést minősíteni.

A lisszaboni szerződést támogató második ír népszavazás után még Lengyelországnak és Csehországnak kell ratifikálnia a dokumentumot. Václav Klaus euroszkeptikus cseh elnök az alkotmánybíróság végleges döntése előtt nem hajlandó megnevezni az időpontot, amikor eldönti: ellenzi vagy támogatja a cseh parlament által már jóváhagyott lisszaboni szerződést.

Oberfalzer szerint az alkotmánybíróságnak arról kell állást foglalnia, hogy az Európai Unió "nemzetközi szervezet" vagy "szuperállam".

Jan Fischer cseh kormányfő szerdán Brüsszelbe utazik, hogy José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével tárgyaljon. Fischer szombaton üdvözölte az igenek győzelmét az írországi népszavazáson és meggyőződését fejezte ki, hogy a ratifikációs folyamat hamarosan Csehországban is befejeződik.