Minden, ami káros hatással van az élő szervezetek szabályos működésére, szennyező anyagnak számít. A városlakó első számú ellensége mégis főleg a por, melyet az ipar, a közlekedés és egyéb emberi tevékenységek - pl. hajtógázas termékek használata - következtében jut a levegőbe.
Mit szívsz mellre?
A levegőben keringő szennyeződések közül a nagyobb szemcséjűek megakadnak az orrunkban, a kisebbek azonban eljutnak a tüdőig. A finomabb részecskék a hörgőkig és a tüdőig hatolnak, tartósan vagy végleg lerakódva. Ilyen szennyezőanyag pl. a korom, a nehézfém, az azbeszt. Ezekhez az anyagokhoz kötődve ráadásul allergiát okozó ágensek jutnak be a légutakba, és a nyálkahártyát károsítva krónikus gyulladásokat idéznek elő.
Maga a szmog egyébként nem egyszerűen csak rossz levegőt jelent, ez a szennyezőanyagok és bizonyos meteorológiai hatások kombinációjából jön létre. A füstködnek is nevezett jelenség alapvetően kétféle lehet.
A fotokémiai vagy oxidáló szmog viszont a nyári hónapok sajátja. A száraz, meleg időben az ultraibolya sugárzás reakcióba lép a kipufogógázokkal, s maró hatású peroxi-acetlin-nitrátot (PAN), nitrogén-oxidot és ózont hoz létre.
Kritikus időszakok
A London-típusú füstköd szempontjából a legveszélyesebb hetek-hónapok november végétől egészen márciusig tartanak. A helyzetet súlyosbítja, hogy az ilyenkor növekvő autóhasználat miatt a levegőben a szálló por aránya is megnő. A munkaképes korú lakosság számára kivitelezhetetlen a jó tanács, hogy a reggeli és a délutáni közlekedési csúcs idején ne lépjenek utcára, de gyermekek és idősek esetében érdemes megfontolni ezt.
Az oxidáló szmog létrejöttéhez köze van az UV-koncentrációnak is, így a délelőtt 11 és délután 4 óra közötti időszakban duplán indokolt kerülni a szabad tereket, a gyalogos közlekedést.
5 érv a szájmaszk utcai viselése mellett
- a füstköd belélegzése csökkenti a tüdőkapacitást, ebből kifolyólag fáradtságot, levertséget eredményez
- a gyerekek számára még károsabb lehet a szmog, mivel többet és gyorsabban lélegeznek a felnőtteknél, ezért nagyobb mennyiség jut a tüdejükbe a különböző szennyezőanyagokból. Ráadásul a kicsik hajlamosabbak a szájukon át lélegezni, ezért az orruk sem képes megszűrni a belélegzett levegőt
- Budapest levegőjének oxigéntartalma átlagban 60-70 százalékos, ezzel Európában a légszennyezettség okozta élettartam-rövidülés szempontjából a 3. helyezettek vagyunk
- az előző tény 3 évvel is megrövidítheti egy fővárosi lakos élettartamát
- a szennyezett levegővel nem csak a légúti megbetegedések és az allergia hozható összefüggésbe, de bizonyos daganatos megbetegedések is