Bodrogkeresztúron közel sem ilyen egyszerű egy kilátó helyzete. A Zempléni-hegység amúgy is látható a faluból, s mondjuk Abaújszántó esetleges látványa nem biztos, hogy megér egy felhőkarcolót. Bodrogkeresztúron csak negyven centiméter magas a kilátó, de oda ennyi is bőven elég. A hajdan a közelben élt olaszliszkai csodarabbi erről is ellátott volna Debrecenig, sőt Szegedig vagy Pécsig akár, még behunyt szemmel is.

Egyébként is, kilátót építeni drága mulatság. Egy centiméter egymillió forint, de ha ügyesen írják ki a közbeszerzési pályázatot, felmehet kettőre is. Ám az egymillió is sok, fajlagosan talán még a kormányzati negyed előállításánál is költségesebb. Mindenesetre egymillióból húsz centi autópályát lehet építeni, így a bodrogkeresztúriak az elnyert negyvenmillióból nyolc méter autópályát is készíthettek volna, de ők inkább egy takaros kilátó mellett döntöttek. Megvan annak is az előnye, nem kell állandóan kátyúzni, és autópálya-matrica nélkül is használható. Különben is, alaposan meg kellett fontolniuk, mire kérjenek pénzt, mert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem ad ám akármire. Iskolára, kórházra s hasonló felesleges presztízsberuházásokra biztosan nem. Olyanokkal érdemes pályázni, mint hat centiméteres mellvéd a toronyház tetejére, vagy másfél méteres küszöb a kultúrház bejárata elé, s más hasonló hasznos és épületes projektek. Az ilyenek szolgálják a haza üdvét, nem az ártatlan gyermekek lelkét mindenféle kötelességtudattal meg fegyelemmel megnyomorító iskolák, nem is szólva a kórházakról, ahol eleve egy csomó beteg van.

A negyvencentis kilátó ideális építménynek bizonyult, magasabb, mint egy sámli, de alacsonyabb, mint egy hokedli, nem túl hivalkodó, s nem nagyon veszélyes, ha valaki leszédülne róla, nem zuhan emeleteket, maximum puffan egyet, de nem loccsan. A feltáruló panorámát csak az egyik irányban zavarja meg a vízmű dombja, mert az magasabban fekszik, de örüljünk, hogy az egész objektumot nem egy gödör aljára vagy egy katlan mélyére tervezték, pedig a magyar jövendő onnan lett volna igazán látható. Így a világ legpesszimistább népe címre jó eséllyel pályázó honfitársainknak lehetőségük van lépni egyet felfelé, de nyugodtan merhetnek továbbra is kicsik lenni. Onnan, negyven centi magasból bontakozik ki a biztató holnap, amikor állítólag beérnek a megszorítások gyümölcsei, s - szintén állítólag - értelmet nyernek az elmúlt nyolc év erőfeszítései. Ehhez a negyvencentis horizonthoz negyvencentis "szédítő" magasság illik, mert minden látvány legmagasabbika önmagunk valósághű észlelése. Ha térben és időben körbetekintünk magunk körül, borúlátók vagyunk, hogy ebből a testet-lelket lebénító állapotból kiléphessünk, mindenekelőtt mélyen magunkba kell néznünk.

Ezúton hívnánk fel őstörténetünk elhivatott kutatóinak becses figyelmét: a Bábel tornya nem a Bodrog mentén épült.