A "levélszemetelők" elleni legtöbb eljárást Spanyolországban és Szlovákiában indítják, a legnagyobb bírságokat pedig Hollandia rója ki.

A tagállamoknak hatékonyabban kellene fellépniük a kéretlen elektronikus levelek, az úgynevezett spamek küldői ellen - ismételte meg csütörtökön korábbi felhívását a Bizottság. Egy most megjelent tanulmány szerint a kiszabott bírságok és szankciók mértéke, illetve a büntetőeljárások száma igencsak változó a Huszonhetekben. Arról nem is beszélve, hogy bár az európai jog 2002 óta tiltja a levélszemetet és a kémprogramokat, az uniós polgároknak mégis átlagosan 65 százaléka találkozik rendszeresen kéretlen elektronikus levekkel.

Éppen ezért Viviane Reding, az információs társadalomért és a médiáért felelős biztos úgy vélekedett, hogy a tagországoknak egyebek között olyan uniós szabályozás elfogadásáról kell gondoskodnunk, amely komoly polgári jogi és büntetőjogi szankciókkal sújtja a "levélszemetelőket".

A Bizottság tanulmányából egyébként kiderül, hogy az EU-ban majdnem mindegyik tagállam fenntart egy vagy több olyan internetes oldalt, ahol az állampolgárok tájékozódhatnak, és panaszt tehetnek, ha kéretlen levelek, kémprogramok vagy rosszindulatú programok áldozataivá váltak. A dokumentum a spamelők elleni sikeres fellépés érdekében fontosnak tartja, hogy a jövőben a hatóságok (távközlési szabályozó hatóságok, adat- és fogyasztóvédelmi hivatalok és bűnüldöző szervek) felelősségi körét és kölcsönös együttműködési eljárásait egyértelműen meghatározzák.

Kiemelt jelentősége van a magán- és a közszféra közötti együttműködésnek is. Az együttműködés foka uniós tagállamonként jelentősen eltér: Belgiumban, Cipruson, Nagy-Britanniában, Észtországban, Franciaországban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában, Németországban, Olaszországban és Romániában például léteznek együttműködési megállapodások, míg például Luxemburgban és Máltán a nem hivatalos együttműködésre építenek.