Az Európai Bizottság által szervezett magas szintű találkozót Vladimir Spidla foglalkoztatásért és esélyegyenlőségért felelős biztos, Sólyom László köztársasági elnök, és Járóka Lívia, a Fidesz-MPSZ néppárti képviselőnője nyitotta meg. Beszédében Járóka hangsúlyozta, hogy a lehető legnagyobb forrásallokációra és a támogatási formák közötti teljes átjárhatóságra van szükség a földrajzilag koncentrálódó nyomor oldására.

A képviselőnő szerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben és gettósodó aprófalvakban élő lakosság csapdahelyzetbe, nyomorspirálba került az elmúlt évek során. Járóka elmondta, hogy a hátrányos helyzetű romák többsége ilyen kistelepüléseken él, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mélyszegénység nem romaprobléma, mivel a háromnegyedmilliósra becsült magyarországi leszakadó rétegnek csupán egyharmada roma, illetve az összes magyar romának csupán egyharmada él nyomorban. A leszakadó térségek újratermelik a szociális és gazdasági feszültségeket, így gátolják az össztársadalmi fejlődést, ám éppen hátrányos helyzetük miatt esélytelenek a pályázati forrásokért folytatott versenyben - mutatott rá Járóka. A képviselőnő szerint ezért az ilyen mikro-régiókat ki kell emelni a kilátástalan versenyből és elkülönített alapokból finanszírozott, komplex programok révén kell fejleszteni őket.

Járóka kiemelte, hogy uniós szinten nem léteznek olyan, a kistelepülések fejlesztésére szánt önálló források, amelyek felhasználásáról az adott kistérségek, vagy azok társulásai dönthetnek. A képviselőnő ezért azt javasolta, hogy a Strukturális Alapok vonatkozó célkitűzései közé fel kell venni a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) szerinti IV-es besorolású, a regionális átlagból "kilógó" kistérségek fejlesztését is, amelyekről jelenleg a tagállamok dönthetik el stratégiai referenciakeretükben, hogy azt prioritásnak tekintik-e.

Járóka hangsúlyozta továbbá, hogy a roma civilszervezetek számára nehéz hozzáférni az uniós forrásokhoz az elégtelen működési feltételek, valamint a pályázati tervezésben és az összetett támogatási rendszer nyomon követésében járatos személyzet hiánya miatt. Ezért szükséges a civilszféra megerősítése egyrészt a szervezetek anyagi és szakmai támogatása, másrészt egy hiteles, szakmailag felkészült roma vezetői réteg képzése révén, hogy a roma szervezetek valódi partnerek legyenek a tervezés, megvalósítás és ellenőrzés minden mozzanatában, illetve hatékonyan felmérjék és közvetítsék a helyi közösségek igényeit - mondta a képviselőnő. Járóka hangsúlyozta továbbá, hogy uniós ellenőrzést és nyomon követést ki kell terjeszteni és szigorítani kell a pályázati programok minden lényeges mozzanatával kapcsolatban. Az elfogadott és kiterjeszteni szándékozott "jó gyakorlatokat" első kézből kell megvizsgálni, hogy ne a kivitelezők értékeljék a projekteket, ne fogadjuk el feltétel nélkül a kormányok hurráoptimista beszámolóit és ne propagáljunk csak papíron létező elképzeléseket jó gyakorlatként - mondta a képviselőnő.

A tavaly szeptemberi Európai Roma Csúcstalálkozót követően, az Európai Bizottság magas szintű találkozók sorozatát kezdeményezte a tagállamokban az uniós alapok leghatékonyabb felhasználásáról a romák helyzetének javítására. Az első találkozónak Magyarország adott otthont, amely a budapesti megnyitót követően Pécsett, Szegeden, Debrecenben and Miskolcon is folytatódik.