Tengeri szélenergia: Európa legnagyobb energiaforrása?

Létrehozva: 2009. október 15., 14:29 | Utoljára frissítve: 2009. október 15., 14:34	nyomtat	küld

A szeptemberben bemutatott dokumentumban a szövetség (EWEA) azt jósolja, hogy 2020-ra az európai megújuló energia legnagyobb részét szárazföldi szélerőművek fogják szolgáltatni. A szerv elemzői emellett arra is esélyt látnak, hogy Európa a tengeri szélenergia területén is piacvezető szerephez jusson.

Mostanáig mintegy 100 gigawatt teljesítményű tengeri szélenergia-projekt javaslata lett beterjesztve 18 európai, közülük 15 uniós országban - írja a tanulmány. Ha ezek a projektek mind megvalósulnának, az EWEA becslése szerint önmagukban az EU elektromos energiateljesítmény-igényének 8,7-11 százalékát tudnák fedezni, illetve évente 200 millió tonna széndioxid kibocsátását lehetne velük kiküszöbölni.

Az Európai Bizottság energiapolitikai stratégiája a következő 12 évben az EU-n belül 360 gigawatt teljesítményű áramtermelő kapacitás fölállítását irányozza elő, amely egyenértékű a jelenlegi elektromos kapacitás felével. Ha emellett az EWEA célkitűzéseit is sikerülne betartani, akkor az új energiainfrastruktúra közel kétharmada szélenergiára épülne: a szerv szerint Európának 2020-ra 230 gigawatt szélenergia-kapacitással kell rendelkeznie, és ebből 40 gigawattnak tengeri szélerőművekből kell származnia. Az utóbbi nagyságrendjét a szövetség 2030-ig 150 gigawattra növelné.

A 40 gigawattos cél eléréséhez évente átlagosan 28 százalékos infrastruktúrabővítésre lenne szükség. Az EWEA a telepítések ütemének fokozatos emelkedését vizionálja, a 2008-as 366 megawattról 2020-ban 6900 megawattra. A szerv mindezt nem látja megvalósíthatatlannak a szárazföldi a szélerőmű-telepítések eddigi eredményei alapján. 1992 és 2004 között az utóbbiak piaca évente 32 százalékkal gyarapodott, 215 megawattnyi új kapacitásról 5794 megawattra emelkedve 12 év alatt. Az EWEA úgy véli: nincs okunk feltételezni, hogy ugyanez nem ismételhető meg tengeri környezetben.

Az idén korábban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szintén amellett érvelt egy tanulmányban, hogy a tengeri szélenergia Európa energiapolitikájában kulcsszerepet tölthet be a jövőben. Az EEA számításai szerint a tengeri szélenergia 2020-ban 2600 terawattóra fogyasztói igényt tud majd kiszolgálni, ami az akkorra becsült energiaigény 60-70 százaléka. A tengeri szélenergia 2030-ban potenciálisan az igények 80 százalékát is tudná fedezni. Az EEA becslése alapján a területben rejlő technológiai lehetőségek ennél jóval többet is megengednének: a ténylegesen becsült igények akár hat-hétszeresét is.

Az EWEA tanulmánya felhívja rá a figyelmet, hogy az általa javasolt célok eléréséhez az érintett gazdasági szektorok és a szakpolitika közös fellépésére van szükség olyan területeken, mint a kutatás-fejlesztés, az energiahálózatok kialakítása, a logisztikai háttér megszervezése, vagy a tengeri területrendezés. "Egy teljesen új tengeri szélenergia-ipart és ellátási láncot kell fölépíteni. Olyat, amely nagyságrendben az Északi-tenger olaj- és gázlétesítményeihez mérhető, de amely sokkal hosszabb élettartammal számolhat" - fejti ki az EWEA anyaga.

Az ellátási lánc kapcsán a szöveg kiemeli annak a fontosságát, hogy a 100 gigawatt kapacitású erőműállomány kialakításához rendelkezésre kell állnia a megfelelő mennyiségű építőelemnek, speciális járműnek és tengeri kikötőnek. Az EWEA tanulmánya arra is rámutat, hogy a tengeri szélerőmű-technológiák kifejlesztése nagyobb kihívást jelent, mint a szárazföldieké, de nem nagyobbat, mint amekkorát az északi-tengeri olaj- és földgázipar megalapozása igényelt. Az utóbbi során ugyanis szintén szárazföldi technológiákat kellett adaptálni a tengeri környezethez.

A dokumentum leszögezi: 2020-ra egy "páneurópai" energiahálózatot is ki kell építeni, amelyen keresztül a kontinens összes országa hozzá tud férni a szélenergiához és ezzel párhuzamosan hozzá kell látnunk egy egységes, európai szintű elektromosenergia-piac megvalósításához. A fejlesztések fölgyorsítása és a befektetői érdeklődés növelése érdekében a dolgozat emellett egy önkéntes alapon működő, európai tengeri szélenergia fizetési mechanizmus bevezetését is javasolja, melyet az Európai Bizottság koordinálna.

A szerv arra is fölhívja a figyelmet, hogy 2010 kulcsfontosságú év lesz az elektromoshálózat-fejlesztés szempontjából, hisz az Európai Bizottság és az európai villamosenergia-ipari rendszerirányítókat tömörítő ENTSO több stratégiai dokumentumot is ki fog adni ebben az évben. Az EWEA hangsúlyozza: az EU támogatása is elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa meg tudja tartani vezető szerepét az ágazatban.

Idén májusban az Európai Bizottság 565 millió eurót irányzott elő tengeri szélenergia-projektekre a 2009-2010-es időszakra szóló válságkezelő csomagból. A szeptemberben, Stockholmban megrendezett European Offshore Wind 2009 konferencián, melyen az EWEA bemutatta tanulmányát, Andris Piebalgs uniós energiaügyi biztos kifejtette: az EU-nak szándékában áll az ágazat támogatásának fokozatos növelése és erre ösztönözte a tagállamokat is. A bizottság tavaly év végén adta ki első olyan közleményét, amely önállóan tárgyalja a tengeri szélenergia szerepét az unió energiapolitikai stratégiájában.