Kallas az igazgatási, ellenőrzési és csalás elleni portfolióért felelős a 2004-ben felállt Barroso-Bizottságban. Az észt eurokrata azt szeretné, ha az EU intézményeinek "nagyon merev rendszere" megnyílna a külvilág felé, és a "megfelelő embereknek biztosítana megfelelő munkahelyeket".

"Ez egy zárt közösség. A probléma az, hogy az emberek jönnek, és a nyugdíjazásukig itt is maradnak" mondta, ezzel bejelentve azt, hogy a következő Bizottság prioritásai között a személyzeti politika modernizálásának is szerepelnie kell.

Míg az uniós intézmények közel 30 000 embert foglalkoztatnak, addig évente csak pár száz hagyja el a rendszert nyugdíj vagy új kihívások miatt, ezzel valós kérdéseket támasztva a foglalkoztatáspolitika számára.

"A helyzet jelenleg abszurd. 25-30 év körüli embereket veszünk fel - olyanokat, akiknek már van némi szakmai tapasztalata - és amikor az összes szükséges lépést megtették, ötven éves korukra lehetőségük nyílik, hogy a legmagasabb pozíciókat is betöltsék," - mondta, ezzel nagyobb rugalmasságra ösztönözve a Bizottságot a legjobb munkaerők foglalkoztatása terén.

Az egykori észt miniszterelnök bizonyítékként elmondta, hogy nemrég "egy nagyon magas rangú" személy kereste meg egy "múlt századi" kéréssel. Kallas rámutatott, a szigorú szabályokra még mindig szükség van, hiszen a kivételezések napjai továbbra sem áldoztak le.

Országonként egy biztos

Arra a kérdésre, hogyan látja a Bizottság jövőjét tekintve, hogy a Lisszaboni Szerződést várhatóan ratifikálják, és olyan országok csatlakozhatnak az EU-hoz, mint Horvátország és Izland, Kallas kijelentette, hogy az "egy biztos-egy ország" megoszlást részesíti előnyben.

Felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben kevesebb biztos van, mint tagállam, "zavaros rendszer" alakulhat ki, ahol a főigazgatók hozzászólásai kerülhetnek előtérbe.

"Képzeljék csak el, hogy Franciaországnak és Németországnak nem lenne biztosa," mondta Kallas, figyelmeztetve arra, hogy ezek hiányában a "főigazgatók politizálnának". Ez azt is eredményezheti, hogy a Bizottság élére akár egy, "a főigazgatókhoz képest kevesebb hatalommal, kevesebb politikai befolyással rendelkező" politikai vezetés kerüljön.

Elismerte ugyan, hogy "növekvő létszámú Bizottságot sokkal nehezebb irányítani".

Kallas elmondása szerint az "egy biztos-egy tagállam" elv alapján nem lenne más választás, mint hogy létrehozzanak egy "Bizottságon belüli hierarchiát". "Úgy gondolom, hogy egy olyan hierarchia, ahol az alelnökök bizonyos ágazatok felett tényleges koordinációs hatalommal rendelkeznek, létfontosságú [...]. E nélkül viszont tényleg nagyon nehéz."

Az "Európai Iskola" mint márkajelzés

A biztos az első ciklus legnagyobb vívmányai között említette az "Európai Iskola", mint modell létrehozását, amely bárhol bevezethető. A modell célja, hogy ösztönözze a szakértői készségek fejlesztését, munkaerő magas szintű képzését, illetve ezek mobillá tételét.

A tagállamok kormányai és az Európai Parlament tagjai elfogadták az európai iskolarendszer reformját -amelyet 2005-ben Kallas indított el- hogy a tagállami iskolák az európai műveltségtartalmú tanterv szerint oktathassanak. Elsőként egy hágai (Hollandia) középiskolában alkalmazzák 2010 szeptemberétől.

Kallas gazdasági posztot szemelt ki magának

Arra kérdésre, hogy az új Bizottságban melyik tárcát szeretné magának, Siim Kallas alelnök azt felelte, hogy szeretne visszatérni a "gazdasági vérkeringésbe" és a visszajelzések alapján ez lehetségesnek ígérkezik.

"Én közgazdász vagyok, és a gazdasági területen eltöltött éveimet tartom a leginkább kreatívnak." - mondta.

"Nem becsülöm alá a [Bizottságban] eddig végzett tevékenységem, de én alapvetően közgazdász vagyok - ez a válaszom." - mondta Kallas, rámutatva, arra, hogy a belpolitikában szerzett tapasztalata "leginkább a gazdasági és monetáris ügyekhez kötődik."

Kallas korábban hazájának pénzügyminisztere és a központi bank irányítója volt, ugyanakkor elismerte, hogy "minden bizonnyal hátrányt jelentene" Észtország euro-zónán kívüli elhelyezkedése, ha a Joaquín Almunia által betöltött gazdasági és monetáris ügyekért felelős posztra pályázna. Kallas tehát reális okok miatt nem váltana tárcát, és, "ha a feladat letisztul", folytatná jelenlegi tevékenységét.