Hogy megvizsgálják, miképpen játszott szerepet a Molotov-Ribbentrop paktum a berlini fal leomlásában, szerte Európából szakértők érkeztek egy tegnapi (október 14.) konferenciára, melyet az Európai Parlament falai között tartottak.

A vita mentén azonban a Szocialisták és Demokraták (S&D) és az Európai Néppárt közti politikai megosztottság rajzolódott ki arról, hogy vajon azonos mércével kell-e mérni a náci, illetve a kommunista rezsim által elkövetett bűnöket.

A konferencia megnyitóján felszólalt az Európai Parlament lengyel származású néppárti elnöke, Jerzy Buzek, aki felelevenítette az 1939. augusztusi Time Magazine sorait, amely "Kommunáci Megállapodásnak" nevezte a Molotov-Ribbentrop paktumot. Ez talán "jobb elnevezés annak a megállapodásnak, melyben két totalitárius rezsim felosztotta maga között Közép- és Kelet-Európát." - mondta Buzek.

Az EP-elnöke felvázolta a Molotov-Ribbentrop paktum történelmi következményeit: tömeges deportálás, az élet és a terület elvesztése Közép és Kelet Európában. Emlékezetett az Európai Parlament áprilisi az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról szóló állásfoglalására, amelyben az intézmény azt kéri, hogy augusztus 23-át Európa szerte nyilvánítsák "valamennyi totalitárius és önkényuralmi rendszer áldozatainak - méltósággal és pártatlanul megtartandó - európai emléknapjává" (EurActiv.com 03/04/09).

Az állásfoglalás szavazásakor a legtöbb szocialista képviselő elutasította a szöveget. Az Egyesült Királyság EP-képviselője, Glyn Ford a következőkkel indokolta döntését: "Nem szeretném egy lapra helyezni a nácik által elkövetett bűnöket, ahol a hatmillió zsidó mellett kommunisták és szakszervezetesek, valamint mozgáskorlátozottak haltak meg a Holocaust folyamán, a sztálini Oroszország bűneivel". A képviselő elmondta, attól tart, hogy "az állásfoglalás történelmi revíziót jelképez, ami nem egyezik az objektív elemzés követelményeivel".

Néhány szocialista EP-képviselő ugyanakkor támogatta a nyilatkozatot. Ők főleg a közép-kelet-európai régióból érkeztek. Az észt Katrin Saks ugyanakkor nem tud egyetérteni az állásfoglalás retorikai stílusával, amely szerinte "újra akarja írni a történelmet". A képviselőnő leszögezte, "a kelet-európai történelem nagy részét még meg sem írták, vagy legalábbis kevesen ismerik [az igazságot]: éppen az a rész hiányzik, amely a kommunizmussal kapcsolatos bűnökre vonatkozik." - tette hozzá.

Irena Degutienė, a litván parlament képviselője felszólalásában azt hangsúlyozta, "közös képet kell alkotni a totalitárius rezsimek által elkövetett bűnökről".

A balti országok szerint Oroszországnak kompenzációt kellene fizetnie az ötven éves szovjet uralom alatt okozott károkért.

"Folytatnunk kell az Orosz Föderációval való kapcsolatainkat, hogy betartsa az általa is elfogadott vállalásait és partnerünkké váljék. Meg kell mutatnunk, hogy a Keleti Partnerség nem egy másik ország ellen, hanem hat másik kelet-európai ország stabilitásának és jövőbeni prosperitásának elősegítésére jött létre." - mondta Buzek.

Gundars Daudze, a lett parlament elnöke elmondta, hogy "a béke, a polgári szabadságjogok és a joguralom élvezete [...] azok az értékek, melyekért a polgáraink egyszer küzdöttek. Ezek azok az értékek, melyeket most meg kell védenünk. Azok az országok, melyek 70 évvel ezelőtt a leginkább szenvedtek a szuperhatalmak jogtalan és cinikus játékától, különösen megértik ezt, ezért együtt kellene működnünk annak érdekében, hogy ez a horror és terror ne ismétlődhessen meg" - zárta mondandóját.