- Több cikluson keresztül volt Belgium miniszterelnöke. Néppárti vezetőként hogyan és hol tudta kamatoztatni kormányfői tapasztalatait?

- Igen széleskörű tapasztalatokat szereztem miniszterelnökként a belga politikai életben. Elnöke voltam a flamand kereszténydemokraták pártjának, 12 éven át Belgium miniszterelnökként tevékenykedtem. Ez utóbbi egészen 1992-ig tartott. A hivatali időm alatt Belgium föderalista országgá vált. A flamandok kulturális autonómiát kaptak. Ez a flamand és német nyelvű belgákat érintette. Ugyanakkor az országon belül fennmaradt a szolidaritás. Miniszterelnökként az Európai Tanács tagja voltam - ez ugye az Európai Unió kormányfőinek testülete. Ebben az időszakban folytattam le kollégáimmal azokat a tárgyalásokat, amelyek az EU reformjával voltak kapcsolatosak. Létrehoztuk a közös piacot, majd 1991-ben megvalósult a gazdasági és monetáris unió is.

- A szolidaritást említette. A júniusi európai parlamenti választás után némileg megtört a jobboldal egysége az Európai Unióban. Milyen viszonyra törekszik az Európai Néppárt példának okáért a konzervatívokkal?

- Ohh, mi megnyertük az európai választásokat!

- De széttöredezett a jobboldal, megbomlott az egység. Nagy-Britanniában kiszálltak a konzervatívok és például a csehek is melléjük csatlakoztak.

- A brit konzervatívok valóban kiléptek a néppárti csoportból, de ettől még létezünk! Olyannyira, hogy meg is erősítettük a pozícióinkat a parlamenten belül. Ha valakik veszítettek, azok a szocialisták voltak. A brit konzervatívok egy nagyon marginális frakciót alkotnak az EP-ben, míg mi néppártiak a legnagyobb frakcióval rendelkezünk. Nagyon is egységesek vagyunk, a döntéshozatali rendszerünk is egyben van. Én úgy látom, a brit konzervatívok kiválása nemhogy gyengített, csak megerősített minket. Barosso úr személyében a mi pártcsaládunk adja az Európai Bizottság elnökét, tehát a választásokat megnyertük és az európai parlamentben is mienk az abszolút többség.

- Maradjunk még a konzervatívoknál. A Lisszaboni Szerződés teljes körű elfogadása most csak Csehországon, az ottani államfőn, Václáv Klauson múlik. A politikus kvázi védeni akarja a Benes dekrétumokat, hogy ne kelljen kárpótolni a kitelepített németeket. Ön szerint az aláírás halogatása és ez az indok, hogyan egyeztethető össze az európai értékrenddel?

- Először is azt szeretném mondani, hogy az unió 26 tagállamának parlamentje már jóváhagyta a dokumentumot. Nemrégiben pedig az ír népszavazáson is megerősítést nyert a Lisszaboni Szerződés. A Cseh Köztársaság parlamentje is támogatja a szerződést, bár a szenátus néhány tagja most kikérte az alkotmánybíróság állásfoglalását is. Vannak olyan tagállamok, amelyek bizonyos kiegészítéseket kértek a szerződésben. Ilyen volt például Nagy-Britannia, amely komoly engedményeket kért. Lengyelországban is halogatta az államfő az aláírást, és az ír népszavazás kimenetelétől tette függővé, hogy ellátja kézjegyével a dokumentumot. A cseh kormány azonban nem kért kivételes státust, és a parlament mindkét háza el is fogadta a Lisszaboni Szerződést. Aztán most a végén a cseh köztársasági elnök kifogásokat emel... Mindenesetre én szeretnék valamilyen megoldást találni az ügyre, ugyanis az nem lenne szerencsés, hogy az a 26 ország, amely már ratifikálta, most újra elkezdje tárgyalni azt. Nem tudom, hogy a hónap végén összeülő Európai Tanács milyen döntést hoz majd a folytatásról. Ezzel együtt a cseh köztársasági elnök álláspontja nem egészen világos számomra. Miért nem írja alá a dokumentumot, ha a parlament elfogadta a szerződést, az alkotmánybíróság pedig elutasította korábbi kifogásait? Amíg nincs ratifikálva a szerződés az összes tagállamban, addig nem tud felállni az új Európai Bizottság, nem lesz elnöke az Európai Tanácsnak és nem lesz európai külügyminiszter sem. Mindeközben az ázsiai országok, az Egyesült Államokhoz hasonlóan, a gazdasági válságból való kilábaláson dolgoznak, Európa nem tud továbblépni. Ez hihetetlen. Ezért kell megoldást találni erre a helyzetre.

- Magyarországon félév múlva országgyűlési választások lesznek. A jelenlegi előrejelzések alapján a Fidesznek majdnem három és félszeres az előnye a szocialistákkal szemben. Ebben a gazdasági és politikai helyzetben Ön szerint a Fidesznek mire kell összpontosítania a kampányban?

- Nemcsak Magyarország számára fontos, hogy a Fidesz jövőre megnyerje az országgyűlési választásokat. Úgy látom, a mostani helyzeten ők tudnak segíteni. Szörnyű, hogy mi történt ebben az országban az elmúlt majdnem nyolc év során a szocialisták kormányzása idején. Amikor Orbán Viktor 2002-ben átadta a kormányzást, akkor Magyarország gazdasága nagyon jó állapotban volt, és közmegegyezés volt arról, hogy 5 éven belül bevezetik a közös európai fizetőeszközt, az eurót. Tehát nagyon kedvező kilátások voltak. Nem sokkal a kormányváltás után azonban a helyzet megváltozott. Most a Fidesz tud megoldásokat adni a jelenlegi problémákra. Másodszor, a Fidesz, amely egyébként az európai néppártok egyik legerősebbike, és Orbán Viktor a vezetője, az európai parlamenti választás előtt nemcsak az Európai Néppárt programját fogadta be, hanem később az egyik legjobb eredményt is produkálta a pártcsaládon belül. Azaz a Fidesz nemcsak Európa, hanem az Önök országa számára is egy nagyon fontos partner.