FIDESZ.HU > Hírek > Zöld Nyomtatás
Ablak bezárása
Várostervezés és őshonos növények
Először vizsgálták, hogy a városok hogyan változtatják meg eredeti növényvilágukat, hogyan okozzák egyes fajok kihalását. A városokban bekövetkező változások üteme, és a megmaradó növényvilág jól jelzik előre azt, hogy hány faj éli majd túl a jövőben ezeket a változásokat.
Létrehozva: 2009. október 18., 13:42

Botanikusok nemzetközi csoportja a világ 22 városában hasonlította össze növényfajok kihalási arányát. Mind Szingapúr, mind pedig New York csupán az eredeti vegetációjának egy tizedével büszkélkedhet ma az Ecology Letters elemzése szerint. Ugyanakkor a szintén amerikai San Diego és a dél-afrikai Durban megőrizte eredeti növényvilágának mintegy kétharmadát.

A városokban bekövetkező változások üteme, és a megmaradó növényvilág jól jelzik előre azt, hogy hány faj éli majd túl a jövőben ezeket a változásokat - állítja a jelentés. Ami bizonyosan megállapítható, ám nem meglepő tény, hogy "a folytonosan mozgó, változó és terebélyesedő városok nagymértékben fenyegetik a globális állat- és növényvilágot" - mondta Dr. Amy Hahs, aki egy, a városok és a természetes környezet viszonyát vizsgáló ausztráliai kutatóközpont (Research Centre for Urban Ecology at the Royal Botanic Gardens) munkatársa. Dr. Hahs és ausztráliai, új-zélandi, szingapúri, brit és amerikai egyetemekről érkezett kollégái azért gyűltek össze, hogy megpróbálják megérteni a folyamat mibenlétét, hogy ezzel hosszútávon megelőzhetővé tegyék azokat.

A kutatók elsőként 22 városból gyűjtöttek adatokat a helyi növényvilágban tapasztalt kedvezőtlen változásokról, majd az érintett városokat három kategóriába csoportosították. Az elsőben azokat a városokat találjuk, ahol az eredeti növényfajokat átalakulása 400 évvel ezelőtt kezdődött. A többnyire európai városok között szerepel Glasgow, Bécs, Zürich és Hongkong is, mely utóbbi városban jelentős átalakulást tapasztaltak a városok megjelenése előtti (az időszámításunk szerinti 1600 körüli) időkhöz képest. A szakértők azokat a városokat is kategorizálták, ahol ugyanez a folyamat a 17. századot követően indult el, még az előtt, hogy bármiféle növényrendszerezést végeztek volna. Az érintett városok között találjuk New Yorkot, Chicago-t, illetve Aucklandet és Szingapúrt is.

A harmadik csoportban azok szerepelnek, ahol az őshonos növényfajok hatalmas területeket foglaltak el a városi területekből, amikor az összeírás készült, ám ahonnan a későbbi idők infrastrukturális fejlesztései kiszorították az eredeti növényvilág jó részét. A csoportban Los Angeles és San Diego képviselik az Újvilágot, Melbourne és Adelaide az Ausztrál kontinenst, míg Fokváros és Durban a Dél-Afrikai Köztársaságot.
Az adatgyűjtés segítségével a kutatók képesek felfedni, hogy a kisebb-nagyobb városok fejlődése, alakulása miként eredményezte fajok kihalását.

A jövő fenyegetései

Az első két csoportba tartozó városoknak messze a legrosszabb a kihalási statisztikája. "Szingapúr és New York őshonos fajai közül mintegy 600 halt ki" - mondja Dr. Hahs. Ugyanakkor az adatok arra is fényt derítenek, hogy azok a városok, amelyek megőrizték a vegetációjuknak mintegy 30%-át, sokkal jobb értékekkel rendelkeznek. Mind San Diego, mind pedig Durban sikerrel őrizte meg eredeti növényvilágának 60%-át, miközben egyenként alig 11 faj kipusztulását okozták. "Az aktuális várostervezési gyakorlat mellett igen nehéz megőrizni az eredeti vegetáció 30%-át a városokban, ugyanakkor innovatív elképzelésekkel meg lehet találni a módját annak, hogy az élővilág sokszínűségét megőrizzük" - magyarázza Dr. Hahs.

Az elemzések a fentiek mellett rámutatnak arra is, hogy a közeli múltban épült városoknak az elkövetkezendő évtizedekben még szembe kell nézniük őshonos fajaik jelentős megcsappanásával. Valószínűleg Melbourne és Adelaide veszíti majd el nagy számban őshonos fajait az előttünk álló 100-150 évben" - osztja meg félelmeit Dr. Hahs. Sőt, mi több, ha nem változtatnak jelentősen az eddigi gyakorlaton, Melbourne 100 év alatt akár a meglévő megközelítőleg 1200 őshonos fajának több mint felét is elveszítheti.
"Ha meg akarjuk őrizni városaink sokszínű növényvilágát, védeni és rehabilitálni kell az őshonos fajok élőhelyeit. Hiszen növények és emberek a városokban is képesek egymás mellett élni. Csupán annyit kell tenni, hogy a növények védelmére hosszú távú befektetésként tekintünk" - zárta szavait Dr.Hahs.