A légszennyezést már eddig is számos egészségi problémával kötötték össze, melyek között szerepel az asztma, a cukorbetegség és számos szívprobléma is, ám ez az első eset, hogy a betegséget közvetlenül is összekapcsolták az elhízással.

"A túlsúlyosoknál a megnövekedett légszennyezés fokozhatja a kamrai vérnyomást és a pulzust" - magyarázza a Dr. Srimathi Kannan egyetemi docens, a Massachusettsi Egyetem Egészségügyi és Közegészségügyi Intézetének (School of Public Health and Health Sciences of the University of Massachusetts) tanára, a kutatás vezetője. "Amikor a környezeti ártalmakról beszélünk és azok egészségre gyakorolt hatásairól, mindenképpen számításba kell vennünk az elhízást is" - mondja a kutató.

A tanulmány, amelyet a Journal of Epidemiology and Community Health október 16-i számában publikáltak, része az Egészséges Környezet partnerprogramnak. E project keretében Kannan és kollégái adatokat gyűjtöttek a légszennyezésről és az egészségről. A tanulmány Detroit 919 háztartásának környezetét vizsgálta, jómódú, szegény és különböző etnikumok által lakott negyedeket egyaránt beleértve. 348 embernek, akiknek vizsgálták a vérét, a súlyát, a vérnyomását, a magasságát és a derékbőségét, több mint a fele túlsúlyos volt, míg a derékbőség alapján 57 százalékuk a szívbetegségek és a cukorbetegség szempontjából a veszélyeztetett kategóriába tartozott.

Az összes vizsgált személy 68 százalékának magas volt a vérnyomása, vagy közel állt ahhoz, hogy magas legyen, 36 százalékuknál pedig magas koleszterin szintet állapítottak meg. A légszennyező részecskék átlagos mennyisége 15 mikrogramm/ köbméter volt három vizsgált helyszínen, és 20 százalékkal magasabb egy negyediken. Azoknak az embereknek, akik ez utóbbi helyen éltek, magasabb volt a pulzusuk, mint a más területeken élőknek. Ezen kívül a legszennyezettebb térségben élőknek a szisztolés vérnyomása is magasabb, ám ez nincs összefüggésben azzal, hogy elhízottakról, avagy normál testsúlyúakról beszélünk. Ugyanakkor tény, hogy a szennyezés hatása az elhízott embereknél jelentősebb volt, mint normál testsúlyúaknál. A kutatók úgy hiszik, hogy mind az egyéneknek, mind pedig a társadalomnak az elhízás és a szennyezés egymással összefüggő és egymást erősítő hatásai ellen kell fel vennie a harcot.

"A szennyezés-források szemmel tartása érdekében a folyamatos éberség és az elhízás elleni küzdelem feltétlenül szükséges, különösen a szegényebb, főként színes bőrűek alkotta közösségekben. Az a cél, hogy az érrendszerrel összefüggő egészségügyi problémák területén meglévő egyenlőtlenségek megszűnjenek."

Michael Jerrett, a környezet és egészség összefüggéseit kutató egyetemi docens, a Berkeley Egyetem Közegészségügyi Intézetének tanára állítása szerint a tanulmány az elhalálozás főbb okait firtató szélesebb társadalmi vitával szoros összefüggésben értelmezendő. Azok számára, akik magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy éppen elhízással küzdenek, a légszennyezés életfeltételeiket egy jelentősen rontó tényező - mondja Jerrett. "Ördögi kör ez, melyben valaki az életstílusa és egyéb tényezők eredményeképpen válik elhízottá, amit aztán tovább ront a légszennyezés" - magyarázza a kutató, aki hangsúlyozza, hogy a levegő szennyezettsége csupán egy a számos környezeti tényező közül, amelyek rontják az egészségünket.

Jerrett ezen kívül rámutat arra a tényre is, hogy a szegények gyakorta sokkal inkább ki vannak téve a légszennyezés hatásainak, hiszen lakóhelyeik általában a szennyezettebb térségekben találhatók. "Az életstílus, munkahelyi körülmények és számos egyéb tényező, ami a társadalmi kirekesztettséggel együtt jár, teszi ezeket az embereket még védtelenebbé a légszennyezés káros hatásaival szemben" - mondja Michael Jerrett.
E tényezők között - magyarázza Jerrett - találjuk a rosszul tápláltságot, a stresszt, a közúti forgalomból és ipari tevékenységből fakadó zajterhelést. "Ezek fokozhatják érzékenységüket a szennyezés hatásaira, és e tényezők koncentráltan jelentkezhetnek aztán egy bizonyos területen és egy bizonyos emberben" - zárja szavait Michael Jerrett.