fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
10 dolog, amit a lisszaboni szerződésről tudni érdemes
2009. október 19., 11:12
"Lisszaboni szerződés" - talán már Ön is hallott róla egy keveset nemrégiben, de még mindig nem tudja, miről is szól igazán? Nos, íme néhány fontosabb változás, amelyet hatályba lépése hoz majd az Európai Unióban. A cikk írásakor a szerződést az EU 27 tagállama közül már 26 ratifikálta. Annak ellenére, hogy a cseh parlament jóváhagyta a szerződést, Václav Klaus cseh államfő továbbra sem hajlandó aláírni azt, amíg bizonyos garanciákat nem sikerül kicsikarnia az uniótól.

Polgári kezdeményezés: Az új kezdeményezési jog értelmében egymillió, több tagállamból származó polgár kezdeményezheti, hogy a Bizottság - hatáskörén belül - javaslatot terjesszen elő. Alternatív megoldásként rákényszeríthetnék az unió végrehajtó szervét, hogy vizsgálja meg, miként lehetne hatályon kívül helyezni bizonyos jogszabályokat.

Jogalkotás: A szerződés a Parlamentet a Tanácséval egyenrangú, valós jogszabályalkotói hatáskörrel ruházza fel bizonyos területeken, amelyeken a Parlament eddig legfeljebb konzultációs joggal rendelkezett. Ezáltal az Európai Parlament hatásköre a jogszabályalkotás szinte minden területére kiterjed.

Szakpolitikák: A Parlamentnek a következő területeken lenne a Tanácséval egyenrangú jogszabályalkotói hatásköre: a legális bevándorlás, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, a rendőrségi együttműködés, illetve a kereskedelempolitikához, a közös agrárpolitikához, a halászati politikához, valamint az EU strukturális alapokhoz kapcsolódó egyes rendelkezések, hogy csak néhányat említsünk.

Nemzeti parlamentek: Megnő a nemzeti parlamentek szerepe, és nagyobb részvételi lehetőséget kapnak az uniós döntéshozatalban. A szerződés értelmében nyolc hét áll rendelkezésükre, hogy véleményt nyilvánítsanak, ha úgy érzik, egy adott törvénytervezet kapcsán az EU túllépi hatáskörét.

EU-elnök: Újdonságot jelent az Európai Tanács elnökének posztja. Az elnök a Tanácstól két és fél évre szóló mandátumot kap majd, legfőbb feladata pedig az lesz, hogy előkészítse és levezesse az évente négy alkalommal megrendezett uniós csúcstalálkozókat. Ez helyettesítené a félévenkénti rotációs elnöki rendszert, és az elnök lehetne az unió nyilvános arca.

Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője: Ez a szerződés által létrehozandó második új poszt, melynek várományosa elnökli majd az uniós külügyminiszterek üléseit, felügyeli az EU segélyek többmilliárdos költségvetését, valamint irányítja a javasolt Európai Külügyi Szolgálatot - az európai diplomáciai testületet.

Kettős többségi szavazás a Tanácsban: Az átláthatóság és a hatékonyság javítására szolgál a 2014-ben bevezetendő kettős többségi szavazás, amely az unió kettős legitimitását tükrözi: a döntésekhez a tagállamok 55%-ának jóváhagyása szükséges, valamint az, hogy a döntést támogató országok lakossága kitegye az Unió lakosságának 65%-át.

Az Európai Bizottság elnökének megválasztása: A szerződés értelmében a Bizottság elnökének jelölésekor az európai parlamenti választások eredményeit is figyelembe kell venni. Az elnököt a Tanács ajánlása alapján az Európai Parlament választja meg.

Alapjogi charta: a charta jogilag kötelező erejűvé válik; azt minden tagállamnak tiszteletben kell tartania. Az Egyesült Királyság és Lengyelország bizonyos kivételeket kapott a charta alkalmazása alól.

Kilépés: a szerződés értelmében először van joguk a tagállamoknak ahhoz, hogy bármikor szabadon kilépjenek az Európai Unióból.

(europarl.europa.eu)