Ez volt a Luxembourgban rendezett - szokásos havi EU-miniszteri - találkozó legfontosabb döntése. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úgy értékelte, ezúttal sem sikerült megoldani a tejágazat problémáit, illetve a miniszterek nem tudták kellőképpen képviselni a termelők érdekeit sem.

A különalap létrehozására az Európai Bizottság kénytelen-kelletlen, a tagországok nagy részének és az Európai Parlamentnek a nyomására tett javaslatot, amelyet a miniszteri tanács nyomban elfogadott.

A válságban lévő uniós tejágazat rövid és hosszú távú jövőjéről hónapok óta folyik a gondolkodás az uniós szerveken belül a gazdák tiltakozó akciói közepette. A Luxembourgban most is ezres nagyságrendű tömegben tüntető gazdák közleményt adtak ki, amelyben azt sürgették, hogy szubvenciók helyett Brüsszel a termelés és a szabályozás rugalmassá tételével hozzon létre hosszú távú garanciákat az ágazatban.

Brüsszeli jóváhagyási folyamat alatt van több állategészségügyi, állatjóléti támogatás is, ezek egy részét a bizottság már el is fogadta. A vidékfejlesztésre csoportosított többletforrások nagyobb részét is a tejágazat kapja.

A mostani ülésen az uniós miniszterek döntöttek arról is, hogy bővítik az országon belüli tejkvóta-vásárlás lehetőségét, és megváltoztatják a befizetési illetékek felhasználását. Ugyancsak friss határozattal a tejágazatot is bevették azon szektorok sorába, amelyeknél nagy piaci zavarok esetén az Európai Bizottság soron kívüli piacjavító intézkedéseket hozhat.

A tüntető termelők tojásokkal dobálták a luxemburgi rohamrendőröket, tejet locsoltak szét, és megbénították a környék közlekedését. A pénzalapról szóló döntést követően azonban képviselőik pozitív nyilatkozatokat tettek, úgy ítélve meg, hogy akcióik kezdik meghozni gyümölcsüket.

Mariann Fischer Boel agrárbiztos azonban megismételte, hogy az uniós központnak nincs szándékában visszalépni az eddig elhatározott reformoktól. "Senki nem akar visszatérni a hatvanas-hetvenes évek ódivatú rendszeréhez" - fogalmazott.