Az uniós tagállamok, illetve az egyes társadalmi csoportok között óriási szakadékok tátonganak az egészségügyi ellátásban, és így abban is, hogy ki milyen életkilátásokkal rendelkezik. A születéskor várható élettartam a nők esetében például akár 8 év különbséget is mutathat az egyes tagállamok között, ugyanez a férfiak esetében akár 14 év is lehet. A két évvel ezelőtti Eurostat-adatok szerint míg egyes országokban ezer élve születésre 3 csecsemőhalálozás jutott, addig más országokban ez a szám akár a tízet is elérheti. Óriási különbségek vannak az egyes társadalmi csoportok között is: az alacsonyabb iskolai végzettséggel és a kevesebb jövedelemmel rendelkezők, illetve az alacsonyabb beosztásban dolgozók átlagosan korábban halnak meg, és az egészségügyi problémák is nagyobb arányban fordulnak elő körükben.

Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi gazdasági krízis tovább növelheti ezeket a különbségeket azok körében, akik amúgy is megsínylik a válságot, közéjük tartozhatnak például a munkanélküliek. A Bizottság emiatt is fontosnak tartotta, hogy egy sor olyan intézkedést jelentsen be, melyek segíthetik az egyes tagállamok egészségügyi rendszereinek felzárkóztatását. A testület azt szeretné, ha javulna az adatgyűjtés, a nyomon követés, illetve a mostaninál hatékonyabban értékelnék az egyes uniós politikák hatását az egészségügyi egyenlőtlenségek felszámolására. "Olyan Európát akarok látni, ahol mindenkinek lehetősége van arra, hogy magas szintű egészségügyi ellátásban részesüljön, függetlenül attól, hogy hol él vagy hogy milyen társadalmi vagy etnikai háttérrel bír" - szögezte le keddi közleményében Andrulla Vassziliu egészségügyi biztos.

A különbségek felszámolása egyebek között azt jelentené, hogy a jövőben segítő kezet nyújtanának azoknak a régióknak (gyakran ugyanis a tagállamokon belül is nagy különbségek vannak), ahol az egészségügyi ellátás nem éppen megfelelő, ezzel is segítve a mihamarabbi felzárkózást. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű csoportokra (például az egészségügyi ellátásban, az egészségvédelmi tevékenységekben, illetve a lakhatási és munkakörülmények javításában). A Bizottság szerint egyébként több régiónak, különösen az újabb tagállamok némelyikében, nagy nehézséget okoz az égetően szükséges egészségügyi szolgáltatások biztosítása.

Az EU mindenesetre a jövőben támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy azonosítani tudják, mi is az, ami a leginkább segítene a felzárkóztatásban, és miként lehetne ezt a gyakorlatba átültetni. Az Unió a jövőben rendszeresen jelentéseket készít arról, hogy mekkora különbségek vannak a tagországok között, valamint azokról a sikeres stratégiákról, melyek segítenek ezek csökkentésében. Az EU segíteni fog abban is, hogy a leginkább rászoruló csoportok esetében a Huszonhetek - az uniós támogatások hathatós felhasználásával - javítani tudják az egészségügyi ellátást, valamint abban is, hogy csökkenthessék a régiók közötti egészségügyi különbségeket.

Az elért eredményekről az első jelentést 2012-ben fogják közzétenni.