Az EU-nak ismét nem sikerült a kibocsátás csökkentésre vonatkozó vállalásait a tudományos elvárásokhoz igazítani, tehát minimum 40%-os kibocsátás csökkentést vállalni 2020-ig az 1990-es évhez viszonyítva. Továbbá a tegnapelőtti pénzügyminiszterek ülése is kudarcba fulladt, hiszen megint nem hangzottak el konkrét összegek, ami a fejlődő országok támogatását szolgálná a klímaváltozás már meglévő és leendő hatásainak leküzdésében és új tiszta technológiák bevezetésében. A két miniszteri találkozó kudarca után így minden felelősség az európai állam és kormányfőkre hárul, akik a jövő héten fognak egyeztetni a témában.

"A környezetvédelmi miniszterek összegyűjtötték ugyan a puzzle darabjait, de a kormányokra és az uniós tagállamok vezetőire hagyják a megoldást. Ha pedig tudományosan megalapozatlan környezetvédelmi célkitűzésekhez kell adniuk a jóváhagyásukat, az olyan, mintha a teljes kép ismerete nélkül kellene összeállítani a kirakós darabjait. Az EU vezetőinek kezében a hatalom, hogy megváltoztassák a bolygó jövőjét. Meg kell ragadniuk a lehetőséget, különben rettenetes következményekkel kell szembesülnünk. Ez most már élet és halál kérdése. Minél többet várunk, annál nagyobb lesz az ár, amit fizetnünk kell"- hangsúlyozta Joris den Blanken, a Greenpeace EU energia és klíma stratégiai igazgatója.

A környezetvédelmi miniszterek ismét megerősítették az EU korábbi vállalását, amely 20%-os egyoldalú csökkentést tartalmaz 2020-ig 1990-hez viszonyítva, illetve globális megállapodás esetén 30%-kal alacsonyabb káros anyag kibocsátást. Olyan országok, mint Japán és Norvégia ennél ambiciózusabb célokat határoztak meg az ENSZ ajánlásainak megfelelően, amely 25-40%-os csökkentést javasol.

A Greenpeace arra kéri az uniós országok vezetőit, hogy tartsák magukat a tudományos eredményekre alapozott ajánlásokhoz, és óvják meg polgáraikat a klímaváltozás legszörnyűbb hatásaitól.

A környezetvédelmi miniszterek javaslatot tettek a tengeri szállításból és nemzetközi légiközlekedésből származó globális károsanyag-kibocsátás visszafogására: 20, illetve 10%-kal. Mivel mindkét szektor kibocsátása folyamatosan növekszik, a Greenpeace üdvözli ezt a kezdeményezést, ám figyelmeztet, hogy a vállalásokat összhangba kell hozni más szektorok kibocsátás-csökkentési céljaival.

Erdők irtása

Az uniós környezetvédelmi miniszterek továbbra is ellenzik az erdők megóvását és további telepítését szolgáló beruházások széndioxid kibocsátás csökkentésként való elszámolását a szénpiacokon, azonban támogatják a biodiverzitás megőrzésére, valamint az erdők pusztításának megállítására tett kezdeményezések közpénzekből való finanszírozását. Az azonban, hogy pontosan hogyan kerül majd ez pénzügyi rendezésre, tehát milyen arányban oszlik meg a tagállamok között, még nem tisztázott.

"Az EU jelentős karbon adósságot halmozott fel azáltal, hogy támogatta az erdőirtást külföldön. Eljött az ideje, hogy az uniós vezetők jelentős közpénzt szánjanak a még megmaradt trópusi esőerdők elfüstölésének megakadályozására." - tette hozzá Sebastien Risso, a Greenpeace EU esőerdő kampányosa.