Hogyan tovább a Lisszaboni Szerződéssel?

A plenáris ülés "kérdések órájaként" elnevezett szekciójában Barroso elmondta, a Cseh Köztársaságon kívül minden tagország elfogadta a Lisszaboni Szerződést, így a Bizottság jelenleg a cseh alkotmánybiróság döntésére vár. A ratifikációs folyamat akkor ér véget, ha a cseh alkotmánybiróság döntése megszületett és a cseh államfő is aláírja a szerződést.

A képviselők mindegyike kíváncsi volt arra, hogy ki lesz a Lisszaboni Szerződés által létrehozott két új pozíciót - az Európai Tanács állandó elnöke és a külpolitikai főképviselő tisztsége - betöltő személy. A legismertebb jelölt egyelőre a volt brit kormányfő, Tony Blair, akit néhányan éppen világpolitikai szerepe miatt nem támogatnak. A brit politikus rátermettségét Nigel Farage a brit Függetlenség Párt tagja kérdőjelezte meg, valamint kifogásolta, hogy az Unió jövendőbeli állandó elnökét nem demokratikus úton választják meg. Barroso nem kívánta kommentálni Farage megjegyzését, de annyit azért hozzátett, hogy az állandó elnök kiválasztásánál nincsenek semmiféle titkos egyezkedések. Olyan elnök kell aki elkötelezett és következetes Európai ügyeivel kapcsolatban.

Válságkezelés - jó úton haladunk?

Bár Barroso leszögezte, hogy véleménye szerint az EU gazdaságélénkítő terve nélkül agazdasági és munkaerőpiaci helyzet ajelenleginél is rosszabb lenne, aképviselők több ponton megkérdőjelezték az uniós válságkezelési stratégiát..

"A jelenlegi válság kialakulásához az egyensúlytalanságok, a nagy állami kiadások és a pénzügyi mértéktelenség is hozzájárult. Úgy gondolom, hogy nem kellene megtartanunk egy olyan modellt, amely nem fenntartható, és egy bizonyos ponton vissza kell térni a fenntarthatósághoz. Ez a jövő generációkkal való szolidaritás kérdése." - mondta Barroso. A Bizottság újraválasztott elnöke a közkiadások csökkentését a válságkezelés egyik legfontosabb lépésének tartja, bár a készülő kilépési stratégia (exit strategy) kivitelezését 2011 előtt nem javasolja.

ABizottság régi-új elnöke szerint hozzátette, hogy jelenleg a munkanélküliség a legégetőbb probléma, mivel a fenntartható gazdasági fejlődést annak csökkentése biztosítaná. Ehhez az Európai Uniónak "proaktívabbá" kell válnia, át kell dolgozni a Lisszaboni Stratégiát, felül kell vizsgálni a globalizációs alap szabályait, valamint ki kell használni az 1,8 milliárd eurós Európai Szociális Alap nyújtotta lehetőségeket, véli Barroso.

Az Európai Unió és a tagállamok egyaránt felismerték, hogy a munkanélküliség csökkentése és új munkahelyek teremtése szempontjából kulcsfontosságú a kis-és középvállakozások fejlesztése, hiszen ők adják a munkahelyek (és a GDP) döntő hányadát. Balczó Zoltán ( független, HU), a Jobbik EP-képviselője kifejezte elégedetlenségét a kkv-nak nyújtott támogatásokkal és a nehézkes hitelhez jutásukkal szemben. Barroso egyetértett a problémával és közölte, hogy további 500 ezer eurós közvetlen állami támogatást biztosítanak a különösen nehéz helyzetben lévő kkv-k számára.

A gazdasági válság leküzdésénél fontos szerepe van a belső piacnak, hiszen ez a legjobb módszer a tagállamok, a fogyasztók és a kkv-k védelmére, véli az elnök. Ez az EU egyik kiemelt prioritása, a belső piac elmélyítésének stádiumáról hamarason egy jelentés is elkészül.

Guy Verhofstadt, a liberálisok (ALDE) belga frakcióvezetője azt akarta tudni, hogy Barroso egyet ért-e az Opelnek nyújtott német támogatás kérdésében Neelie Kroesszel, az EU versenyjogi biztosával. A Bizottság elnöke kijelentette, hogy mindig támogatja biztosait és hozzátette, hogy előzetesen is biztosította Kroest az ő és a Bizottság egyetértéséről.

Koppenhágán innen és túl

A Bizottság elnöke a képviselőknek elmondta, aggódik a koppenhágai csúcsról szóló előkészítő tárgyalások lassúsága miatt. Bár Barroso szerint ezért a fejlett nem EU-tagországok és a gyorsan fejlődő országok inaktivitása felelős, valójában az uniós pénzügyminiszterek sem jutottak A-ról B-re a klímafinanszírozás ügyében keddi találkozójukon teszi felelőssé. Barroso csak "remélni tudta", hogy az Európai Tanács a hónap végére szilárd pénzügyi javaslatot fogalmaz meg, és az EU megtartja vezető szerepét a globális klímapolitika terén.

További aggodalmakra ad okot az, hogy ugyan az éghajlatváltozás elleni küzdelemben élen járunk, de a tiszta technológiák fejlesztése és propagálása terén az Egyesült Államok jóval előttünk van. Ezen problémát az EU mihamarabb orvosolni szeretné, ezért a Bizottság arra buzdítja a tagállamokat, hogy azok több forrást különítsenek el a zöld technológiák finanszírozására.