Az EU27-ek pénzügyminiszterei keddi ülésükön megkezdték azoknak a kereteknek a kijelölését, amelyeknek legkésőbb 2011-ben az egész Unióban el kell vezetniük a költségvetési pozíciókat drámai mértékben megváltoztató gazdaságélénkítő intézkedések visszavonásához és az államháztartási konszolidáció elindításához.

A pénzügyminiszteri tanács, az ECOFIN luxembourgi ülésén elfogadott nyilatkozat aláhúzza, hogy szükség van a fiskális ösztönzőintézkedések időben történő visszavonására. "Feltéve, hogy a Bizottság esedékes előrejelzései a gazdasági talpra állás megszilárdulására és tartós jellegére utalnak majd, legkésőbb 2011-ben minden EU-tagállamban meg kell kezdődnie a költségvetési konszolidációnak. Az egyes országok sajátosságait figyelembe kell venni, és néhány országnak még azelőtt (értsd 2011 előtt) hozzá kell látnia a konszolidációhoz" - fogalmaz az EU27-ek által elfogadott közlemény. Az Európai Bizottság november 3-án teszi közzé a növekedési kilátásokra vonatkozó legújabb előrejelzéseit.

A kiigazításokat már 2010-ben megkezdeni kényszerülő tagállamok közé tartozik Írország, Spanyolország, Franciaország, Görögország (bombaként robbant az új görög pénzügyminiszter bejelentése, hogy az idei évre tervezett 3,7 százalék helyett 10 százalékot is meghaladó lehet a hiány), Lettország, Málta, Litvánia, Lengyelország és Románia. Magyarországot - amelynek nem volt elég költségvetési mozgástere a gazdaságélénkítésre - ugyanakkor nem különösebben érinti majd a "kiszállási stratégia". "Jó pozícióban vagyunk, hiszen nem növekvő, hanem csökkenő pályára került a hiány" - hangsúlyozta a BruxInfónak nyilatkozva Oszkó Péter pénzügyminiszter, emlékeztetve arra, hogy hazánk korábbi sérülékenysége előnyt jelentett ebben a helyzetben.

A pénzügyminiszterek állásfoglalása szerint a kihívásokra való tekintettel az államháztartások rendbetételének ambiciózus ütemben kell haladnia és a legtöbb tagállamban meg kell haladnia az éves szinten GDP-arányosan 0,5 százalékos strukturális kiigazítást, ami eddig általánosan elfogadottnak számított.

A tagállamok megerősítették, hogy minél előbb összehangolt stratégiát kell kidolgozniuk a gazdasági válság hatásainak enyhítésére bevezetett élénkítőcsomagok visszavonására. Egy ilyen stratégiának egyensúlyt kell teremtenie a gazdaság stabilizálására és az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó aggodalmak között.

A pénzügyminiszterek azt is leszögezték, hogy a fenti elemeket azoknak a stabilitási és konvergenciaprogramoknak is tükrözniük kell, amelyeket a kormányoknak kell benyújtaniuk a Bizottsághoz 2010. január végéig.

Megállapodás a Rendszerkockázati Tanácsról

A tanács kedden politikai megállapodásra jutott a Rendszerkockázati Tanács felállításáról, amelynek az lesz a feladata az új, megreformált pénzügyi felügyeleti rendszerben, hogy a rendszerszintű (makroszintű) kockázatokra időben felhívja a figyelmet és szükség esetén ajánlásokkal forduljon a tagállami hatóságok felé. Az új testület - amelyben az Európai Központi Banknak jut az elsőhegedűsi szerep - Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos reményei szerint már 2010-ben működőképes lesz és fontos szerepe lesz az ezután fellépő új kockázatok kiszűrésében és előrejelzésében.

A Rendszerkockázati Tanács felállítása a folyamatban lévő pénzügyi felügyeleti reform egyik pillére. A másik a pénzügyi felügyeletek európai rendszere, amely az egyes pénzintézetek (bankok, biztosítók és értékpapírpiacok) mikroszintű ellenőrzését végzi majd el. Anders Borg svéd pénzügyminiszter bizakodásának adott hangot, hogy az év végéig politikai megállapodásra jutnak a tagállamok a pénzügyi felügyeleti reform még hiányzó részéről is (a bankfelügyeleti reform részleteiről bővebben lásd alább).