A Fidesz sem vitatja, hogy az uniós biztosjelölt kinevezésének joga a kormánynál van, ám az a sajátos helyzet állt elő, hogy a poszt betöltőjének hivatali ideje a következő öt évre esik, tavasszal viszont választások, és minden bizonnyal új kormány lesz Magyarországon. A biztos lesz az a tisztségviselő, akit a szocialisták egy egyszerű miniszterelnöki aktussal kineveznek, és a legtovább kíséri majd árnyékként a következő kormányzat munkáját, ezért az lenne a minimum, ha az átmeneti kabinet kikérné a legnagyobb ellenzéki párt véleményét is a jelölt személyéről, és ne hagyjon maga után egy konfliktusteremtő személyi kinevezést - mondta Szájer József, a Fidesz európai parlamenti frakciójának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Andor Lászlóval, a poszt egyik lehetséges várományosával kapcsolatban az Európai Parlement magyar néppárti delegációjának vezetője elmondta: a jelölt az MSZP bal szárnyából érkezik, abból a platformból, amely a szocialisták baloldalinál is baloldalibb irányzatát képviseli. Ez az európai politikák tekintetében pedig nem az a szociális piacgazdaság-elképzelés, amit a Fidesz és az Európai Néppárt is vall. Ilyen értelemben nyilván ideológiai vita az unión belül, hogy az oda bekerülők milyen nézeteket vallanak - fejtegette.

Szájer József szerint a szocialisták részéről az lenne a legkevesebb, ha nem egy, a baloldal militánsabb szárnyát képviselő politikust küldenének a posztra, hanem olyasvalakit, aki a közép felé tendál, és aki explicit vagy implicit módon figyelembe veszi a mostani ellenzék, és adott esetben a jövendőbeli kormány álláspontját.

A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a kormánynak határozottan ki kell nyilvánítania nemtetszését amiatt, hogy Csehország mentességet kér a Lisszaboni Szerződés részét képező Alapvető Emberi Jogok Chartájának hatálya alól. Magyarország szava ebben az esetben nem pusztába kiáltott szó, hanem fontos jogérvénye van: ha lép, nem születhet meg az a nyilatkozat, amellyel Prága elérheti, hogy a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján az akkori Csehszlovákiából kitelepített németek ne követelhessék vissza elkobzott vagyonukat - hangsúlyozta.

Szájer József elmondta: a csütörtökre és péntekre Brüsszelbe összehívott csúcstalálkozón a magyar kormánynak bele kell egyeznie abba, hogy Csehországot valóban kivegyék az emberi jogi charta, és ilyen módon a Benes-dekrétumok jogkövetkezményei alól. A kabinet ezzel ígéretet is tesz arra, hogy a nyilatkozatot a megfelelő pillanatban a magyar parlament ratifikálja.

"Ezt szeretném én megakadályozni. Erről szó sem lehet, mert Magyarország nevében a mostani kormány nem tehet olyan hazug nyilatkozatot, amely egy következő parlament hatáskörébe fog tartozni. A fideszes képviselők nem fognak egy ilyen szövegű nyilatkozatot támogatni" - jelentette ki a Fidesz európai parlamenti frakciójának vezetője.

Megjegyezte: "mélységesen megaláznánk magunkat, ha egy ilyen engedménybe belemennénk."