A 19. században véget ért kis jégkorszak óta folyamatosan olvadnak a gleccserek. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó egyik kormányközi megbeszélésén a vízerőművek és a vízgazdálkodás helyzetéről beszéltek a szakemberek. Kiderült, hogy már most komoly gondok vannak a vízhiány miatt Bolíviában, Peruban, Kolumbiában és Ecuadorban.

Nemcsak Dél-Amerikában, de Európában is változások lesznek a felmelegedés miatt. A szakértők egyetértettek abban, hogy például gondokkal küszködhet majd Svájc, hiszen az ország energiaszükségletének több mint a felét a vízerőművek biztosítják. Mivel a nyarak elolvasztják a gleccserek jégrétegét, majd a nap sugarai fel is szárítják a vizet, így félő, hogy nemsokára a vízerőművekhez nem lesz elég víz. A Lausanne-i EPFL Egyetem szerint 2035-re 46-60 százalékkal csökkenhet az így termelhető energia Svájcban.

Lesznek azonban olyan országok, amelyek hasznot húzhatnak a globális éghajlatváltozásból. Norvégia például már most is csaknem az összes energiáját vízerőművekkel állítja elő. A jövőben a még több csapadék és hó, valamint az olvadó gleccserek miatt még ennél is többet tud majd termelni. Egyes országoknak rövidtávon, az olvadó gleccserek és a még több csapadék egyfajta bónuszt jelenthet, mégis a vízgazdálkodásnak sokkal hatékonyabbá kell válnia.

"Ha nem tudjuk megállítani a gleccserek olvadását, akkor a katasztrófák elkerülése érdekében számos víztározót kell létrehozni" - állítja Joerg Aeberhard, egy svájci vízgazdálkodási vállalat, az Alpiq vezetője. Szerinte így lehetne a vizet egész évre megőrizni. Petra Doell, a Frankfurti Egyetem hidrológiai professzora úgy véli, hogy míg Európában a helyzet nem rossz, addig például Délkelet Ázsiában az olvadó gleccserek óriási veszélyt jelentenek. Ott ugyanis túl kevés a tározó.