Az Európai Külügyi Szolgálatról (EKSZ) Elmar Brok képviselő által készített jelentést nagy többséggelal fogadta el az EP. A Lisszaboni Szerződés által létrehozandó szervezet az Európai Bizottság, a Tanács és a tagállamok tisztviselőiből áll majd. Feladata az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, egy személyben a Bizottság alelnökének támogatása lesz.

A főképviselő javaslata alapján, a Parlament véleményének meghallgatása és a Bizottság jóváhagyása után a Tanács dönt a szolgálat felépítéséről. Az EP most elfogadott jelentése arra kéri a Bizottságot, hogy minden erővel álljon ki amellett, hogy az EU külszolgálata a közösségi szervezetben maradjon.

A képviselők szerint a szolgálatot ezért szervezeti és költségvetési szempontból is a Bizottság adminisztratív struktúrájába kell beépíteni. Ezzel együtt a Bizottság keretében működő külkapcsolati részlegek bizonyos részeit az EP nem sorolná az EKSZ-be, hanem speciális jogállást biztosítana a számukra.

Uniós nagykövetségek

A jelentés szerint a jelenlegi, harmadik országokban működő bizottsági képviseleteket, tanácsi és különmegbízotti irodákat uniós nagykövetségekké kell összevonni. Ezeket az EKSZ tisztségviselői irányítanák, akik a főképviselő alá tartoznának.

Az EP úgy véli, az EKSZ létrehozásával egyidejűleg dönteni kell a költségvetési vonatkozásokról is. Ezekben pedig a parlamentnek élnie kell költségvetési jogosítványaival. A képviselők a főképviselő-alelnök poszt jelöltjét az EKSZ-ről is fogják kérdezni a parlamenti meghallgatáson - áll a jelentésben.

Az EP azt ajánlja, minél előbb jöjjön létre teljes körű politikai megegyezés a Parlamenttel, hogy ne a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően kelljen tölteni az időt a részletek kidolgozásával.