Nyomul az atomlobbi az USA-ban

Létrehozva: 2009. október 26., 12:47	nyomtat	küld

A nukleáris ipar hosszú küzdelme, hogy magát mint zöld energiát előállítót tüntesse fel, most talán megértő fülekre talál az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése érdekében vívott harcban. Mindez persze nem változtat azon, hogy a nukleáris ipar továbbra sem képes megoldani az atomhulladékok ügyét, és sokakat elbátoríthat a támogatásuktól az, hogy az atomreaktorok terroristák kedvelt célpontjai lehetnek. Mindeközben azonban az USA 31 államának 104 reaktora a lakosság egy ötödének biztosít elektromos áramot közvetlenül zéró üvegházgáz kibocsátás mellett.

Mindezeket a nukleáris ipar lassan egy évtizede próbálja terjeszteni Washingtonban erős lobbi tevékenysége során, de csak most kezd megértő fülekre találni nem csak a támogatói, de a szkeptikusok között is. "Ha sikeresen akarunk fellépni a klímaváltozás ellen, de akarunk elektromos áramot is, az atomenergia mindenképpen részét kell, hogy képezze a megoldásnak" - mondta egy interjúban Marvin Fertel, a Nukleáris Energia Intézet elnöke. Mindez persze nem váratlan egy atomenergia ügyi lobbistától, ám egyre gyakrabban hallani hasonló mondatokat a Kongresszusban republikánusoktól és demokratáktól egyaránt, sőt környezetvédőktől és a Fehér Háztól is, ahol az atomenergia egy ideje nem kap lelkes támogatást.

A Szenátus ezen a héten három bizottsági meghallgatást tervez annak lehetőségéről, hogy miként lehet a különböző erőművek és nagy ipari létesítmények üvegházgáz kibocsátását 2050-ig 80 százalékkal csökkenteni. Az alsóház már átengedte a törvényjavaslatot, ám a szenátusban a törvényjavaslat sikere részben azon múlhat, hogy egy maréknyi republikánus párti szenátor óhaja arra vonatkozóan, hogy építsenek új atomreaktorokat, benne lesz-e a törvénytervezetben.

Az atomenergia ipar által támogatott Elektromos Energia Kutató Intézet tanulmánya szerint 2030-ig 45 új reaktorra lenne szükség, sőt, az Energiaügyi Információs Hivatal szerint 75-re. Ezzel szemben a Környezetvédelmi Ügynökség elemzése szerint 180 új reaktort kellene üzembe állítani annak érdekében, hogy 2050-ig valóban 80 százalékkal csökkenjen a felmelegedést okozó gázainak kibocsátása az USA-ban. A Nukleáris energiát felügyelő bizottság 30 új reaktor építését tervezi, ám az elkövetkezendő 10 évben minden bizonnyal csak néhány épülhet meg ebből.

A lobbisták és a lelkes támogatók hajlamosak megfeledkezni néhány fontos részletről akkor, amikor a nukleáris energiát, mint tiszta energiát emlegetik. Környezetvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy a bányászattól egészen az atomhulladék végleges lerakásáig tartó teljes nukleáris technológiai lánc rengeteg fosszilis üzemanyagot használ. A folyamat környezeti terhelése végső soron alig kisebb egy kombinált hő- és áramtermelő gázerőműénél, ami lényegében egy természetes gázt tüzelő Co-generátor.

Egy másik ellenérv, hogy az atomenergia csak áramtermelésre alkalmas, miközben a Föld népessége által használt összes energiának az áramigény csupán néhány százalékát teszi ki. Fontos szempont még az is, hogy a kibányászható urán mennyisége véges: becslések szerint a jelenlegi fogyasztás mellett az urán mennyisége a legoptimistább elképzelések szerint is csak 40-80 évre elegendő.