Malmström szerint csak akkor születhet megállapodás a Václav Klaus cseh elnök által támasztott követelések ügyében, ha ez az egyértelműség a szerződés ratifikációja mellett szól, vagyis ha a brnói székhelyű alkotmánybíróság a cseh alkotmánnyal összeegyeztethetőnek ítéli az unió reformszerződését.

A cseh alkotmánybíróság kedden tárgyalja az ezzel kapcsolatos beadványt, de nem biztos, hogy azonnal állást is foglal. Az uniós országok külügyminiszterei hétfőn és kedden tanácskoznak Luxembourgban, majd pedig az EU állam-, illetve kormányfői csütörtökön és pénteken találkoznak Brüsszelben.

Klaus mentességet követel Csehországnak a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól, mert attól tart, hogy ellenkező esetben visszakövetelhetik elkobzott javaikat a II. világháború után hozott Benes-dekrétumok alapján elűzött szudétanémetek. A charta hatálya alóli kivétel azonban olyan szerződésmódosítást jelentene, amely miatt minden részes államnak újra kellene ratifikálnia a Lisszaboni Szerződést. E ratifikációval már csak Prága adós.

Felmerült, hogy az EU csúcsvezetői hivatalos határozatot hoznának a mentességről, de a jogi értelemben vett szerződésmódosítás csak akkor történne meg, amikor más ügyben amúgy is minden tagországban újabb ratifikációs eljárást kell majd lefolytatni. Több uniós ország viszont állítólag ellenzi ilyen értelmű határozat meghozatalát: szerintük csupán azt kellene politikai nyilatkozatban kijelenteni, hogy az alapjogi chartának nincs visszaható ereje.

A külügyminiszteri tanácskozás első napi munkaülése után tartott sajtótájékoztatón Malmström újból megerősítette, hogy a visszaható erő kizárt, így az alapjogi chartának "semmi köze az úgynevezett Benes-dekrétumokhoz".

Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter határozottan ellenezte, hogy a Benes-dekrétumokat egy európai dokumentum igazolja bármilyen módon. Franco Frattini, az olasz diplomácia irányítója újságírók előtt úgy vélekedett, hogy Klaus elnök alá fogja írni a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányait, és kizárta, hogy újranyissák a többi országban a ratifikációs folyamatot.

Miután a cseh elnök az utolsó pillanatban állt elő a Benes-dekrétumok európai szentesítésének igényével, a pozsonyi kormány is jelezte: ha a csehek megkapják a kivételt, arra Szlovákia is igényt tart, hiszen szintén Csehszlovákia utódállama. A szlovákok azonban már korábban ratifikálták a lisszaboni szerződést, anélkül, hogy mentességet kaptak volna az alapjogi charta hatálya alól. A szlovák fél ezen a mostani luxembourgi ülésen nem állt elő semmilyen igénnyel, hiszen egyelőre, a cseh jogi helyzet tisztázatlansága miatt nincs is miről tárgyani - közölte Malmström.

Mivel a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése csúszik, az uniós vezetők egyelőre nem dönthetnek azoknak a fontos új tisztségeknek a betöltéséről, amelyeket a reformszerződés hív életre. Malmström hétfőn nem zárta ki, hogy esetleg rendkívüli EU-csúcsot hívnak össze novemberre.

A két új poszt az Európai Tanács elnökének, illetve az EU külpolitikai főképviselőjének a tisztsége, utóbbi megerősítve önálló uniós külügyi végrehajtó apparátussal is. Annak ellenére, hogy e személyi kérdések eldöntése még nem időszerű, hétfőn Luxembourgban David Miliband brit és Bernard Kouchner francia külügyminiszter egyaránt amellett érvelt újságíróknak, hogy az Európai Unió elnöki posztjára Tony Blair volt brit kormányfő lenne a legalkalmasabb. Uniós körökben egyébként mind Milibandet, mind Kouchnert emlegetik olykor az uniós külügyi főképviselői szék esetleges várományosaként.

Miliband a Blairrel szembeni ellenérvekre azt válaszolta: nem az a lényeg, hogy Nagy-Britanniában nem euróval fizetnek, illetve hogy a szigetország nem részese a határellenőrzéstől mentes schengeni övezetnek. Szerinte a személyi kvalitás a döntő. "Európának erős vezetőre van szüksége, mert ha nem figyelünk, a világ sorsát Kína és Amerika fogja eldönteni" - mondta.